hirdetés

Mikor nem kell adót fizetni az eladott lakás után?

Vannak olyan esetek, amikor valóban megúszhatja az adófizetést az eladott lakás tulajdonosa. De most nem csak erről szólunk.

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelem vagyonátruházásból származó jövedelemnek minősül, amellyel kapcsolatos bevallási és befizetési kötelezettségének a magánszemély évente egyszer tesz eleget az éves bevallás benyújtására és az adó befizetésére előírt határidőig, azaz május 20-áig.

Ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az adóalap (azaz a jövedelem) megállapítása során az értékesítésre tekintettel a vevőtől kapott bevétellel szemben a magánszemély igazolt költségként a megszerzésre fordított összeget, értéknövelő beruházások értékét, átruházással kapcsolatos kiadásokat vehet figyelembe csökkentő tételként. Megszerzésre fordított összeg alatt jellemzően az ingatlan vásárlásakor a szerződésben szereplő értéket, egyéb módon történő szerzés esetén az illetékkiszabáshoz használt értéket kell figyelembe venni. Értéknövelő beruházásnak azok a beruházások tekintendők, amelyek ingatlan értékesítését megelőző 24 hónapban állagmegóvási célból történtek, és amelynek összege eléri az értékesítés során kapott bevétel 5%-át. Az átruházáshoz kapcsolódó költségre jellemző példa a – számlával igazolt – ingatlanközvetítő díja.

A bevétellel szemben érvényesített, előbbiek szerinti költségek figyelembe vételével határozható meg az úgynevezett számított összeg. A jogszabályi rendelkezések értelmében az adóalap meghatározásakor az is döntő, hogy az értékesített ingatlant mikor szerezte az eladó. Ennek megfelelően a jövedelem:

  • a számított összeg 100%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzése, illetve azt követő évben;
  • a számított összeg 90%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő második évben;
  • a számított összeg 60%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő harmadik évben;
  • a számított összeg 30%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő negyedik évben;
  • a számított összeg 0%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő ötödik (vagy azt követő) évben történik.

Fontos kiemelni, hogy míg a 2016-os illetve azt megelőző években a számított érték tartási időszaknak megfelelő, előbbiek szerinti korrekciójára eltérő módszert kellett alkalmazni a nem lakóingatlanok esetében, addig 2017-től már az effajta megkülönböztetés megszűnt.

Az ingatlan szerzési időpontja alatt pedig főszabály szerint azt az időpontot kell érteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, míg öröklés esetén az örökség megnyíltának a napját, futamidő végi automatikus tulajdonszerzés esetén az eredeti, tulajdonszerzésre irányuló szerződés megkötésének napját, földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan esetén az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.

Ugyanakkor nem csak abban az esetben nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a magánszemély kellően hosszú időszakon keresztül tartja az ingatlant, miután a jogszabályban meghatározott esetekben az ingatlan értékesítése adómentesnek minősülhet. Ilyen eset – többek között – az, ha a magánszemély a bevétel teljes összegét a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben szabályozottak szerint a tartozásai megfizetésére használ, illetve adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetése esetén a házastárs által az ingatlan megváltása kapcsán juttatott jövedelem is.

Szerzőnk Rácz Gábor, a Jogado Blog adószakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu