Mikor adóköteles az ingatlan eladása vagy bérbeadása ?

Az ingatlanok értékesítése és bérbeadása esetén az általános forgalmi adó szempontjából speciális szabályokat kell alkalmazni. Habár a szabályok az utóbbi időben jelentős módosításon nem estek át, a téma mégis aktuális, mivel az Európai Tanács 2017. január 1-jétől a közös hozzáadottértékadó-rendszer kereteit meghatározó Európai Uniós irányelv (héa-irányelv) végrehajtási rendeletét akként módosította, hogy abba bekerült az ingatlanok fogalomrendszere, továbbá abban – felsorolási jelleggel – az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások is helyet kaptak (korábban ilyen szabályok sem a héa-irányelvben, sem a magyar áfatörvényben nem voltak).

A rendelet értelmében tehát ingatlannak kell tekinteni a föld bármely meghatározott területét, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető; bármely épületet vagy építményt, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani; az épületet vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelemet, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek; az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelemet, felszerelést vagy gépet, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.

Az áfatörvény alapján Magyarországon mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlanok értékesítése főszabály szerint adómentes. Kivételt az, amikor az általános szabályok szerinti adókötelezettség terheli azon beépített ingatlan értékesítését, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy ha az meg is történt, de ha az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése (egyéb eljárás esetén a tudomásulvétel, illetve a hatósági bizonyítvány kiállítása) és az értékesítés között nem telt el két év (az áfatörvény értelmében „új ingatlanok”). Beépítetlen ingatlan értékesítése pedig – főszabálytól eltérően – abban az esetben adóköteles, ha a beépítetlen ingatlan építési teleknek minősül.

A szabályokat leegyszerűsítve tehát az építési telek illetve az újnak minősülő beépített ingatlan értékesítése adóköteles. Hasonlóan az ingatlanok értékesítéséhez, főszabály szerint az ingatlanok bérbeadása is adómentes. Kivételt képez ez alól – vagyis adóköteles – az az eset, amikor kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásról; közlekedési eszköz elhelyezéséről, parkolásának biztosításáról; ingatlannal tartósan összekötött gép bérbeadásáról; széf bérbeadásáról van szó.

Az áfatörvény értelmében azonban az adóalanyoknak lehetőségük nyílik arra, hogy adókötelessé tegyék az előbbiekben részletezett azon ügyleteket (a kivételektől eltérő ingatlan bérbeadása, használt beépített ingatlan értékesítése, építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése), amelyek egyébként adómentesek lennének.

Az adóalanyok döntésével kapcsolatban annyit viszont mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy az adókötelessé tétel választható az ingatlanok értékesítésére és bérbeadására együttesen és külön-külön is, továbbá lehetőség nyílik arra is, hogy a beépített ingatlanokat érintő választás – mind bérbeadás, mind értékesítés esetén – csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vagy mind a lakóingatlanra, mind pedig a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vonatkozzon. Fontos továbbá mérlegelni azt is, hogy az adóalany a választásának (amelyet az adóhatóságnak előzetesen be kell jelenteni) megfelelő adóügyi kezeléstől a választás évét követő ötödik év végéig nem térhet el.

Az adókötelessé tétel a szabályok értelmében annyit jelent, hogy míg bérbeadás esetén az adófizetési kötelezettség a bérbeadót terheli, addig értékesítés esetén a fordított adózás rendelkezései alkalmazandók (ha annak egyébként a jogszabályi feltételei fennállnak).

Az adókötelessé tételre vonatkozó választás különösen olyan esetben megfontolandó, amikor az adóalany az ingatlanra vonatkozó input áfát illető levonási jogát kívánja gyakorolni, hiszen a szabályok értelmében az adólevonási jog olyan mértékben érvényesíthető, amilyen mértékben az igénybe vett szolgáltatás, beszerzett termék az adóalany adólevonásra jogosító tevékenységét szolgálja.

Szerzőnk Rácz Gábor vezető adótanácsadó, a Jogadó Blog szakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu