A business, az biznisz-Angolra váltottak az irodaházak névadói

Angolra váltottak az irodaházak névadói, akik a business, a center, a point, a gate, a corner, a tower szavakat többnyire beleszövik az épületek nevébe. A trend híven tükrözi, hogy az üzleti nyelv egyértelműen az angol lett, és a potenciális bérlők között biztosan van egy-két külföldi érdekeltségű cég.

A lakásépítők kellemes, különleges életérzést vagy eleganciát akarnak sugallni a projektjüknek adott névvel, ami gyakran a megtévesztésre is alkalmas, hiszen ligetet és parkot ígér egy minimális zöld udvar miatt, vagy mediterrán hangulatot pusztán a színek okán.

A név a lakáspiacon rendkívül fontos, mert azzal lehet eladni a terméket, a leendő lakóknak nagyon fontos, hogy egyszerűen beleszeressenek az egészbe. A jó névválasztás szó szerint a siker záloga lehet, a FOKA-öbölbe tervezett lakónegyed például Duna Laguna néven indult, aztán gyorsan, még időben a hangulatosabb Marina Partra változtatták, és ennek égisze alatt vezették be a piacra a folyóparti fejlesztést. Sikeresen.

Az irodapiacon már más a helyzet, a leendő bérlőket nem a projekt nevével kell megnyerni. A megcélzott cégeknek nyilván fontosabb, hogy leendő székhelyüket, telephelyüket vagy részlegüket könnyen meg lehessen találni. Éppen ezért kézenfekvő, hogy az irodaházat a neki helyet adó utcáról vagy térről nevezzék el: ha az Andrássy Palace, vagy az Alkotás Point szerepel az üzleti partner névjegyén, akkor világos, hogy hol van a munkahelye. A bevezetett névpanelek azonban keveredést is okozhatnak, a Dózsa György úti Park Átrium mellé hamarosan felzárkózhat a Váci úti kínálat új darabja, az Átrium Park irodaház is.

Ugyancsak elterjedt a házszám megörökítése, bár ezt nem mindenki tartja szerencsésnek, hiszen olyan, mint egy kód. Az R7072, vagy a Roosevelt7/8, vagy a B52, az Andrássy 12, vagy a Pannonia 32 korántsem tűnik elegánsnak, bár kétségkívül pontos információkat tartalmaz. (Feltéve, ha valaki tudja, hogy a B vagy az R a Baross, illetve a Rákóczi utat jelenti.) Az efféle névadás azonban inkább ötlethiányt sejtet, és nem a tökéletes helymeghatározás szándékát – vélik a kreatívok.

Állítólag tipikus fejlesztői hiba a kezdeti, rossz ötlethez ragaszkodni. Nem egyszer fordult már elő az is, hogy az irodaház-építési láz közepette, amikor sorra jelennek meg az új épületek, egy projektről kiderül, hogy a neve már foglalt. Vagy az, hogy a legtöbbször használt business, center, point, corner, tower és egyéb szavak olyan kombinációját sikerült megalkotni, amitől egy már meglévő másik irodaházzal lehet összekeverni. Fontos szempont, hogy a ház neve egyszerű, könnyen megjegyezhető, és bármilyen nyelven jól kiejthető legyen. Nyilván ezért vannak bajban a Bajcsy-Zsilinszky úton építkezők, mert az utca nevét külföldi legyen a talpán, aki ki tudja betűzni.

Az irodaházak hajdan jellemzően a bennük helyet foglaló cégekről voltak elnevezve, erre már kevés példa maradt. Az óriási szocialista vállalatok azóta eltűntek vagy összezsugorodtak, és amelyek privatizált formában megmaradtak, alaposan lefogyasztották adminisztratív apparátusokat is. Az egykori székházakban ma már négy-öt-hat vagy még több társaság bérel irodát, ezért a ház nevét is meg kell változtatni. A név egyébként nemcsak az épület azonosítására szolgál, hanem önállóságának, egyediségének jelzésére is, mert névvel, címmel ki lehet tűnni a tömegből. Vagy legalábbis meg kell próbálni.

A teljesen vagy majdnem teljesen elangolosodott piacon ma már nem találni német kulcsszavakat az elnevezésekben. A hajdan világnyelvnek szánt eszperantó szerepét nem mesterséges, hanem természetes nyelv veszi át az üzleti szférában. A business-nek és az egyéb angol szavaknak ma már magyar írásmódja is létezik, hiszen ha a bizniszről beszélünk, még az idegen nyelvet nem ismerők is tudják, hogy az üzletről van szó. Érdekes lenne tudni, hogy a többségében már foglalt hangzatos irodaháznevek után merre halad a névadási divat. Néhány éven belül ez is kiderül, mert a jól csengő szókapcsolatok képzeletbeli tárát már alaposan kimazsolázták a fejlesztők.