Mit mond a biztosítási bróker a parkolási cégek kockázatkezeléséről? (II. rész)
Modesto Tamással a Modesto Insurence biztosítási bróker cég igazgatójával beszélgetünk; a téma a parkolással, létesítménygazdálkodással foglalkozó cégek kockázatkezelési lehetőségei, konkrét példákkal.
A kavics. Egy nyitott parkolóban történt meg, hogy az üzemeltető jóhiszeműen felszóratta a parkolót, de nem sóval hanem kis kavicsokkal. A munkagép úgy beterítette az autókat, hogy kb. 20 autót kellett újra fényezni részben lakatolni is, mert a kavicsok behorpasztották a kocsik oldalát.. Egy másik eset egy bevásárlóközpontban pár éve történt; a kocsikról lefolyó hólé átszivárgott a vasbetonszerkezeten kioldott bizonyos vegyületeket és az eggyel lejjebb lévő szinten egy drága német típusú kabrió tetejét marta ki. (Mindamellett hogy a szerkezetben pedig nyilván károsodott a vasbeton)
Mostanában sok eső is esik, gondolom a különféle vízkárok is jelenthetnek problémát; különösen most, hogy azt hallani, hogy Ausztráliában egyes mélygarázsokba befolyik a víz.
Ausztrália egy külön történet. A helyzetet ott főleg az súlyosbítja – az ausztrál kollégák elmondása szerint – hogy árvízkárra nem is nagyon kötnek biztosítást, mivel ez annyira extrém esemény, hogy nagyon kicsi volt eddig a valószínűsége, hogy egy ilyen bekövetkezik. Itt jegyzem meg, hogy a Duna parton is áll jó pár irodaház, aminek szintén van mélygarázsa. Okozhat vízkárt egy eltört nyomócső is, ilyenre Budapesten is volt már példa. Ha lefolyik a víz a mélygarázsba az üzemeltető ugyan lehet, hogy nem felel, de a bent lévő autók és az épület károsodhatnak. Okozott már problémát a nem száraz tüzivízvezeték vagy a sprinkler nyomócső törése. Az elreped cső elöntötte a garázst és 5-6 emeleten keresztül folyt le a víz. Foghíjtelkeknél a garázs melletti építkezésnél ha megsérül a szigetelés nagyon nehéz utólag javítani.
Nyitott parkolóban történt meg, hogy egy kocsival egy hétre beálltak egy árnyékot adó fa alá, amiről valamilyen gyanta csöpögött le. Nyilván soknak ismerős. Egy hét alatt annyi mánga lett az autón, hogy nem tudták lemosni és újra kellett fényezni a kocsit. Volt hogy fa dőlt a kocsira. Ugyanígy ha a parkoló területén van egy kátyú, vagy füves területen, vagy az el nem takarított hóban egy vasdarab kilyukasztja a gumit az üzemeltetőt terheli a felelősség. Ez azért is nagyon lényeges, mert hiába ingyenes egy parkoló, – pl. egy P R – attól még az üzemeltetőnek van felelőssége. A parkoló őrzése sem jelenti azt, hogy az esetleges rongálás vagy lopáskárokra minden esetben térít a biztosító.
Sokan azt hinnék pont azért fizetünk kötelezőt, hogy ezáltal az általunk okozott kárt megtérítsék. Ez nincs mindig így?
Előfordulnak olyan „autós károk” amikor a kötelező felelősség biztosítás nem térít. Kellemetlen eset, egy garázsban történt meg, hogy egy kocsinak nem húzták be a kézifékét, a kocsi elgurult és behorpasztott pár autót. Ilyenkor – nyilván amellett, hogy kellemetlen a garázsnak – a károkozót terheli a felelősség, de nem mint gépjármű üzemeltetőt (hiszen nem járt a motor). Ebben az esetben a károkozó személyi felelősség biztosítása terhére történt kárrendezés. A garázsnak itt abban van szerepe, hogy a videokamerával rögzítse az eseményt, hogy meg lehessen találni a károkozót ha az esetleg kereket oldana.
Az elmúlt évben lehetett hallani garázsban történt tűzkárokról is. Itt mire érdemes az üzemeltetőnek figyelnie?
Egy bevásárlóközpont garázstüzénél fordult elő, hogy az épületben a tűzhöz közel lévő élelmiszeráruház árukészletének nagy részét ki kellett dobni. Az történ ugyanis, hogy a garázsban égő elektromos vezetékek szigetelései reakcióba léptek az oltóanyaggal. Ez a mérgeztő anyagokkal telített füst és korom pedig ahova lerakódik, a levegő nedvességének hatására idővel mindent megmar. Az autókon, épületszerkezeteken is tud korróziót okozni. Az ilyen esetekben a kármentesítésre (pl. felületek tisztítása, autók vegyszeres lemosatása) is érdemes fedezetet képezni.
Menjünk egy kicsit keményebb témák felé: Utcai zavargás, Terrorizmus. Van mitől tartania egy parkolási cégnek, mélygarázsnak?
Jó hogy ez a téma felmerült, mert a War & SRCC (háború, sztrájk, zavargások, civil megmozdulások) általában nem részei a biztosítási konstrukcióknak, alap esetben ki vannak zárva a fedezetekből, pótdíjért azonban biztosíthatók. Budapesten az elmúlt években volt néhány utcai zavargás, amelyekből több is belvárosi mélygarázsok közelében vagy közvetlenül azok felett zajlott. A budapesti irodaházüzemeltető cégek között pedig már van olyan, aki kötött biztosítást ilyen eseményekre. A terrorizmus fedezet akkor lehet érdekes, ha a terrortámadás az épület tulajdonosa, üzemeltetője ellen irányul és ennek kárvallottjai a bérlők.
Kicsit könnyedebb téma a vége felé: ősszel sokan váltottak biztosítót. Sláger volt a Kötelező/Casco biztosítások újrakötése. Megéri a parkolási / létesítménygazdálkododási cégeknek is időnként váltani?
Nézze, ez mindig egyedi eset. Én általában a maradás híve vagyok, mert sok esetben a bróker újra tudja tárgyalni a szerződéseket, a megváltozott piaci/gazdasági viszonyoknak megfelelően lehet aktualizálni a fedezeteket és ezzel díjat megspórolni vagy ugyanolyan díjon több, szélesebb körű fedezetet vásárolni. Ha mégis váltásra kerül a sor, van egy dolog, amit általában elfelejtenek: ez pedig az, az időbeli hatály. Az ügyfelek nem mindig ismerik azt hogyan működnek a felelősségbiztosítási szerződések. Ezek általában a biztosítási időszak alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a szerződés megszűnésétől számított 30. napig bejelentett károkra nyújtanak térítést. Nem vásárolnak utólagos kárbejelentési lehetőséget. Tehát ha egy garázsban melynek üzemeltetője január elsején felelősség biztosítót váltott, közben pl. egy külföldi autónak volt egy káreseménye elmúlt évben és az üzemeltető erről nem tudott és csak a februárban értesül róla, az új biztosítója még nem, a régi pedig már nem fog fizetni! Az alkusz feladata, hogy az ilyenekre is felhívja a figyelmet.
Mindent egybevetve, véleménye szerint mi jelneti a legnagyobb kockázatot egy garázsüzemeltetőnek?
A felelősségbiztosítások és a kártérítési limitek nem megfelelő allokálása. Az ipari kockázatelemzés lényege, hogy helyesen kell felmérni, hogy mekkora kár tud keletkezni egy garázsban, a benne lévő járművekben, illetve a környező épületekben is! A nagy károk tönkre tudják tenni a garázsüzemeltető céget. Ezért megítélésem szerint a nagy károkra kell fedezet képezni. Egy sorompónál érdemes lehet 50eFt-os önrészt választani, de egy tűzkárnál már meggondolandó lehet akár a milliárdos kártérítési limit is. Néhány tízmilliós limittel a garázs csődbe mehet, a milliárdossal limittel túlélhet. Nem szabad elfelejteni, hogy egy 3-400 férőhelyes garázsban teltháznál a bent parkoló autók összértéke milliárdos nagyságú is lehet. Garázs felelősségbiztosításnál sajnos a bent lévő vagyontárgyak kis összegre vannak belőve, kihagyják az alvállalkozók által okozható károkat, a mentesítési költségeket. Mi általában a gyakori károknál alacsony önrésszel, a ritka károknál magas limitekkel és önrésszel dolgozzunk.