Milliárdos bevételkiesés a parkolási iparágban
Ponyva, jogtalanul használt mozgáskorlátozott igazolvány és a sláger a szlovák, az osztrák és a leszerelt rendszám; csak néhány példa a leggyakoribb parkolási trükkökre. Aki lebukik rosszabbul jár, mivel az ügy nem a parkolási cégek hatáskörébe tartozik, büntetőeljárás is lehet belőle. Tóth József, a Magyar Parkolási Szövetség elnöke nyilatkozott a Mokkában.
Egyre több parkolási visszaélés történik Magyarországon a hatóságok türelme pedig a végéhez közeledik. Sok magyarországi városban – főleg vidéken – már a lakosságot is bosszantja az ipari méreteket öltött visszaélés a mozgáskorlátozott igazolványokkal.
Ki ne szeretne egészséges lenni?
A mozgáskorlátozott igazolvánnyal való visszaélés morális kérdés Magyarországon. Azok a beteg emberek, akik sajnálatos módon erre rászorulnak – amellett, hogy nem minden esetben tudják igénybe venni a parkolóhelyeket – elvileg bármit megtennének, hogy újra egészségesek legyenek. A probléma azonban itt még nem ér véget: aki jogtalanul használ mozgáskorlátozott igazolványt az nem csak a parkolási kedvezményekre jogosult, hanem egy sor másik „jóléti szolgáltatást” is igénybe vehet. Egyelőre arról még közelítő becslés sincs, hogy a jogtalanul kiadott mozgáskorlátozott igazolványokkal lehívott egyéb kedvezmények milyen károkat okoztak a gazdaságban.
Külföldi rendszámok…(magyar tulajdonosok?)
Szintén akut terület, itt lehet ugyanis a legjobban nyomon követni a kintlévőségek növekedését. (csak össze kell adni a kiadott pótdíjakat) Az ilyen visszaéléseknek kiszűrésével már foglalkoznak cégek Magyarországon és a határon túl is; a bírságok egy részét már külföldön is be tudják hajtani. A notórius külföldi rendszámú bliccelők több városban is kaptak már kerékbilincset, amit addig nem vettek le, amíg ki nem fizették a felhalmozott (néhol 1 millió forint körüli!) tartozásokat.
Néhány ország, egyelőre nem ad ki adatokat Magyarországnak (pl. Szlovákia) ez azonban az EU miatt biztosan nem lesz tartható sokáig, így ez a kiskapu is előbb-utóbb bezárul majd. Amennyiben mégsem sikerül zöldágra vergődni az EU-n belül, akkor lehet, hogy az USA módszert fogják bevezetni: 3 db büntetés után bárhol és bármikor kerékbilincset kaphat az autós, akkor is ha épp nem áll tilosban és akkor is ha a saját háza előtt áll. Ezt talán nem kéne megvárni.
Amnesztia?
Emberbaráti okokból egy új szankcionálás bevezetése előtt talán meg kellene adni a lehetőséget azoknak, akik kisebb-nagyobb összegekkel tartoznak, hogy részben vagy egészben rendezzék tartozásaikat, amennyiben kiderül, hogy az jogos. Bármilyen megszorítást bevezetni csak ez után volna fair.
Kommunikációs hézagok
A parkolási iparág egy másik – a médiában viszonylag ritkán taglalt – problémája, magának a parkolási iparágnak az általános kommunikációja – vagy éppen ennek a teljes vagy részleges hiánya. A nagyszámú visszaélés és bliccelés leginkább egyet mutat: a sokan sértve érzi magát amiatt, hogy egyáltalán parkolási díjat kell fizetni, hiszen korábban pl. a rendszerváltást követő években még nem kellett.
A szocialista blokk összeomlása után a Közgázon még arról beszéltek, hogy legalább 10-15 év kell majd ahhoz, hogy a szocialista autópark lecserélődjön és az emberek „nyugati” autóval járjanak. Ez azonban sokkal hamarabb megtörtént, az autó „a szabadság szimbóluma” az egyik legkeresettebb tartós fogyasztási cikké vált. Az önbizalmat növelte, hogy Szentgotthárdon és Esztergomban beindult a hazai autógyártás, még ha nem is magyar autókról volt szó, de azért sokan érezték úgy ez a mi autónk is.
Az alábbi grafikonon jól látszik hogyan nőtt a magyarországi autóállomány az 1990-es évek elei 2 milliós szintről a mai kb. 3,5 milliós szintre (350 autó/1000 lakos). Ha nem lett volna gazdasági válság ez a szám nyilván magasabb lenne, de úgy tűnik a 0%-os hitelek kora egyelőre lejárt. (Nyugat Európában kb. 550 autó jut 1000 lakosra, míg az USA-ban 600-650 körül van ez a szám)
Parkolóhely: a szűkös erőforrás
„Nem lehet megállni” – mondják sokan. A parkolóhelyek már a belterületeken már rég elfogytak. A fiatalok egy része pedig – ahogy mindig, most is előzve az előttük járó generációkat – már inkább bringázni akarnak, nem pedig a dugóban vánszorogni. Nem értik hogy a 30 korosztály miért akar annyira autóval nyomulni? Sokan nem tudják mit gondoljanak, egy tény ha a sok bringás kocsiban ülne biztosan még nagyobb dugók lennének és a parkolási problémák sem javulnának.
A parkolás szociológiai kérdés is. Minden autóvezetőt motivál valami amikor kocsiba ül vagy parkolóhelyet keres. A parkolási problémákra jobb megoldásokat találni csak úgy lehet ha a humán aspektusok is a fókuszba kerülnek.
Kocsis F. Árpád
Titkár | Magyar Parkolási Szövetség