Bürokrácia-csökkentés

Az építőipart is súlyosan érintő gazdasági válság mellett a lánctartozások és a jelenlegi építésügyi jogszabályok is szerepet játszanak abban, hogy az ingatlanpiac nem tud elmozdulni arról a szintről, amelyre az elmúlt években került. A külső körülmények továbbra is kedvezőtlenek, a szabályozás ésszerűsítésére azonban vannak olyan megoldások, melyek az eredeti szabályozási cél megtartása mellett hozzájárulhatnak az építkezések meglódulásához.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) javaslata szerint a fedezetkezelői intézmény felfüggesztésével párhuzamosan, többek között az alvállalkozói lánc nyilvántartása, a kötelező fedezetigazolás és minimális rezsióradíjak meghatározása elengedhetetlen intézkedés lenne. Egy átlátható, egyértelmű és gyors engedélyezési eljárás kialakítása is nemzetgazdaságilag érzékelhető pozitív hatással járna.

A magyarországi ingatlanpiac továbbra is Csipkerózsika álmát alussza, ezzel együtt a változás benne van a levegőben. Javulnak a makrogazdasági mutatók és nemzetközi befektetői körökben az ország megítélése is. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület szerint a keresleti oldalon 2011-ben már növekedés tapasztalható, ami azt jelzi, hogy a válságból való kilábalás megkezdődött. Bár, a kereskedelmi szektor helyzete továbbra is nehéz, az idei jelentős átadásoknak köszönhetően jövőre megindulhat a fellendülés a szektorban. Az irodapiacon látszik, hogy van igény a megfelelő minőségű irodákra, az idén a bérbeadási szint meghaladhatja a 300 ezer négyzetmétert is, ami ha kismértékben is, de több a tavalyinál. Mindezek mellett új fejlesztések hiányában nem igazán lehet még irodabérleti növekedésről beszélni.

„Az ingatlanfejlesztői szakma mérsékelten optimista; a piac stagnál, amely önmagában véve is jót jelent, hiszen megállni látszik a 2008 óta tartó lejtmenet. Mi folyamatosan azokat a kitörési pontokat keressük, amelyek visszavezethetik az ingatlanpiacot a fellendüléshez. Két fő területet azonosítottunk, ahol sürgős változásra lenne szükség: ez a lánctartozások és az építésügyi szabályozás területe, mindkettőre javaslatcsomagokat dolgoztunk ki.” – hangsúlyozta dr. Árendás Gergely, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

A lánctartozások hatékony kezelése és a fedezetkezelő intézményének kiváltása

Az építőiparban elterjedt lánctartozások kezelésére vezették be a fedezetkezelői intézményt (Építési törvény új 39/B. §-a kormányrendelet). Az IFK és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége ugyanakkor számos aggályt fogalmazott meg a rendszerrel kapcsolatosan, a két szervezet szerint a fedezetkezelői intézmény elveszi a projektfinanszírozó intézettől a folyósítás feletti kontrollt, ellehetetleníti a finanszírozást, jogvita esetén blokkolja a fedezet egy részét, a fedezetkezelői szoftver pedig nem ad megfelelő választ a rendszeresen felvetődő problémákra (pótmunka, többletmunka, visszatartás, elmaradt munka stb.).

„Megítélésünk szerint a fedezetkezelői rendszer jelenlegi szabályozása nem alkalmas a komplex beruházások lebonyolítására, kötelező alkalmazása növeli a beruházás résztvevőinek kockázatát, adminisztrációs és egyéb költségét. Ez is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a válságból való kilábalás nehezebb Magyarországon, mint akár más európai országokban.”– mondta Árendás Gergely.

Az IFK kezdeményezi a fedezetkezelői intézmény felfüggesztését és az átmeneti időszakban a rendszer tesztelését, valamint fejlesztését néhány kiválasztott közberuházáson, illetve az alábbi intézkedések bevezetését:
•    Kötelező minimum rezsióradíj az irreálisan alacsony óradíjak ellen
•    Alvállalkozói lánc nyilvántartása az alvállalkozók átláthatósága érdekében
•    Kötelező fedezetigazolás a fedezet nélküli építési megbízások megszüntetéséért
•    Alkalmatlan személyek kizárása az iparágból
•    Átadás-átvétel kötelező megkezdése a valós műszaki teljesítés igazolására
•    Fizetési határidő meghatározása maximum 45 napban.
•    Teljesítési és jólteljesítési garancia mértékének korlátozása a kivitelezési érték maximum tíz százalékában
•    Független szakértői gárda létrehozása a viták hatékonyabb kezelésére
•    Építőipari állandó választott bíróság, amely kifejezetten az építőipari jogvitákra specializálódik

Egyszerűbb építésügyi szabályozás

„A bonyolult, túladminisztrált építésügyi szabályozás számos esetben indokolatlan többletköltséget okoz az építtetőknek, legyen szó magán, vagy üzleti fejlesztésről, és jelentősen meghosszabbítja a beruházások megvalósulásának időtartamát. Az IFK változást sürget e téren is, az átláthatóság, kiszámíthatóság és egyszerűsítés jegyében. Az építésügyi eljárások lényegesen tovább tartanak a törvényes határidőknél, ezzel a nemzetgazdaságot évente akár százmilliárdos nagyságrendű kár is érheti.” – emelte ki Árendás Gergely.

•    Az építésügyi szakhatóságok jogkörének, az építésügyi kérelmekhez csatolt dokumentumok és az építési engedélyeztetéshez szükséges követelmények jelenleginél pontosabb meghatározása
•    Az elektronikus ügyintézés bevezetése
•    Az építésügyi engedélyek hatályának meghosszabbítása a hosszabb távra tervezett beruházások érdekében
•    Az eljárásban ügyféli pozícióval visszaélő, azt anyagi előnyszerzésre használók visszaszorítása
•    Gyorsabb és hatékonyabb hatósági ügyintézés – a hatóság által előírt határidők meghosszabbítása, az általuk előírt eljárási határidők csökkentése
•    Kétszintű építésügyi hatóság bevezetése, ahol a második szint a nagyobb és összetettebb beruházások ügyében járna el.

IFK