Jön a szibériai hideg: a tetők hóvédelme

A téli időszak ritkán múlik el havazás nélkül. A leeső hó pedig legtovább a házak tetején marad meg, ami különféle veszélyeket okozhat. A frissen leesett hóréteg kezdetben nem okoz gondot, de nagyobb mennyiség esetén a tetőkre káros lehet. Napos időben olvadni kezd, és elindulhat lefelé. A váratlanul lezúduló hóréteg pedig a járdán közlekedőre lehet veszélyes. A változó veszélyhelyzeteket pedig célszerű megelőzéssel csökkenteni.

A tetőn levő hóréteg mindig esetleges és az időjárás szeszélyétől függ. Kritikus esetekben egyszerre igen nagy mennyiségű hó eshet, ami számos problémát idézhet elő. Ez főként a tetőre nehezedő hó terhelésében nyilvánul meg, amely a lassú olvadással fokozatosan csökken, ám a kirívóan vastag hóréteg töppedése közben fokozott terhelést jelent a tető szerkezetére. Ezért az épületek tetőszerkezetét és héjalását már eleve némileg túlméretezve tervezik és építik meg. A lassan megolvadó hó súlyát ugyanis a tetőnek még ilyen esetekben is maradandó károsodás nélkül kell elviselnie, viszont a tartósan fokozott terhelés egyéb okok miatt már okozhat károkat.
 

Ez különösen a laposabb hajlásszögű tetőknél lehet kritikus. A régebben általánosnak mondható 45 fokos tetőhajlás [A hófogórács megakadályozza a tetőn levő hóréteg lecsúszását] alkalmazása ugyanis mára már fokozatosan csökkent, a különféle korszerű tetőfedő anyagok tudatos használatához igazodva. Az ezekhez szükséges tetőszékek és fedőanyagok is ennek megfelelően, az általánosan várható felületi terhelés elviseléséhez igazodóan kerülnek kialakításra. Manapság már nem ritka az akár 15 fokos hajlásszögű mediterrán tető sem. Ez viszont esetenként nagy felületi terhelésnek van kitéve és hózugok kialakulásához is vezethet, ahonnan csak később olvad le a hó.

Ez akkor okozhat problémát, ha a kivitelezés során nem szakszerűen alakították ki a különféle vápákat, ami beázásokat eredményezhet. Ez különösen tetőtéri ablakbeépítéseknél, ablakfülkéknél okozhat gondot. A probléma kellő lemezelésekkel, vagy önszabályozós fűtőkábelek beépítésével előzhetők meg. Nagy havazások után célszerű még az olvadás előtt csökkenteni a tetőre hullott hóréteg vastagságát, amit családi házak esetén kellő kötélbiztosítással a tulajdonosok is elvégezhetnek, ám nagyobb lakóingatlanok esetében ezt célszerű alpintechnikát művelő vállalkozóra bízni. Így elkerülhető a tetők túlzott és tartós túlterhelése, bár e munkákra ritkán kerül sor.
 

A veszélyes jégcsapok eltávolítása az épület tulajdonosának a feladata] Fokozatos olvadáskor nem ritkák a tetőszélek és a csatornák között kialakuló jégsáncok sem. A nappal megolvadt, éjjel pedig újra megfagyó hóolvadék a csatornavályúba fagy, majd fokozatosan hízva a tető szélét is elérheti. A Nap által megolvasztott hólé pedig nemcsak az eresz alá szivároghat be, hanem az eljegesedett csatornavályú peremén túlcsordulva egyre nagyobb jégcsapokat képez. Ez is megelőzhető a csatorna vályúba szerelt fűtőkábelekkel, amelyek megakadályozhatják a hólé megfagyását, és így a hólevet képes lesz elvezetni a csatorna. A beépített fűtőkábelek vezérlését termosztát végzi. Alapvetően kétféle megoldás közül lehet választani: hőmérséklet alapján, illetve hőmérséklet és nedvesség érzékelésére kapcsoló termosztáttal. A csak hőmérséklet alapján vezérelt fűtés száraz hidegben is üzemel, ezért manuálisan kell bekapcsolni. A nedvesség és hőmérsékletérzékelős vezérlés viszont automatikusan, a két eset együttes mérésével csak fagyveszély esetén kapcsol be.
 

Mivel a jégcsapok veszélyesek a járókelőkre, ezeket túlhízásuk előtt az ingatlan tulajdonosának kell eltávolítani. A tűzoltóság csak a középületekről távolítja el a veszélyes jégcsapokat, magán épületekről, társasházakról nem. Ez mindenkor a kezelőnek a feladata. Baleset setén a tulajdonosnak vagy a lakóközösségnek kell állnia az esetleges kártalanítások költségeit. Az ilyenkor kitett és a veszélyre figyelmeztető táblák, és a veszélyeztetett terület terelő korlátokkal való lehatárolása azonban nem mentesít az esetleg bekövetkező balesetek következményei alól.

A jégsáncok kialakulását az ereszcsatornába helyezett fűtőkábelekkel lehet megakadályozni] Nem csak a jégcsapok okozhatnak veszélyes helyzeteket a járdán közlekedőkre nézve, hanem a tetőkről váratlanul lezúduló hórétegek is. Ezek ellen a tetőkre szerelt jégvágókkal, illetve hófogó rácsokkal szokás védekezni. Utóbbiakat főként nagy felületű tetőkön alkalmazzák, és az a feladatuk, hogy meggátolják az olvadás miatt megcsúszó nagy mennyiségű és súlyos hóréteg lezúdulását. Akkor hatásosak, ha az eresz teljes hosszában kerítésként szegélyezik annak szélét, erős a rögzítésük, és szerkezetük képes még a vastagabb hórétegek megtartására is.

Mostanában azonban még a nagyobb épületeken is hófogók helyett inkább hóvágókat erősítenek a tetőhéjalásra. A tetőkről váratlanul lecsúszó olvadó hó rétegek amellett, hogy eldeformálják a függő ereszcsatornákat, rendkívül balesetveszélyes helyzeteket is okoznak. A hóvágók feladata, hogy főként az ereszvonal mentén a lecsúszó havas réteget szétvágja, és ezáltal csökkentse a mennyiségét, és veszélyességét. A hóvágókat a cserépgyártók utasításai szerinti számban és elhelyezésben kell a tetőhéjalásokra rögzíteni, mégpedig a tető fedett felületének méretéhez igazodóan. A hóvágók formája a fedőanyagok fajtájaként változó, és darabszámra vásárolható meg. Mennyiségükkel nem érdemes takarékoskodni, mert ezzel a hatékonyságuk csökken, amit jobb elkerülni.
 

A szokásosnál nagyobb mennyiségű hó lehullása esetén n megfontolandó, hogy a friss hóréteget még a tömörödése előtt eltávolítsák a házak tetejéről. Bár ez még elég ritka esetben valósul meg, ám nem árt arra is gondolni, hogy a tetők túlterhelés okozta deformációinak kijavítása sokkal többe kerülhet, mint a túl vastag hóréteg letolása. Esetenként elégséges csak a csatorna feletti tetőfelület sávos tehermentesítése is. Erre jó lehetőséget biztosítanak a tetőn levő kibúvó ablakok, és a hosszúnyelű szerszámok. Az eresz alatt ilyenkor viszont tilos a járkálás, nehogy a lezúduló hó balesetet okozzon. Erre főként a több emeletes társasházaknál kell nagy figyelmet fordítani.