Mi jön a vagyonadó után? – Szakértői körkép

Egymásnak ellentmondanak a szakértői vélemények az Alkotmánybíróság tegnapi, a lakóingatlanokra kivetett vagyonadó eltörlését rögzítő határozatával kapcsolatban. Egyes szakértők helyeslik az alkotmánybírák döntését, míg vannak olyanok is, akik szerint az Ab. túlzásba esik az adótörvényekbe történő aktív beavatkozásával.

A Portfolio által megkérdezett adószakértők egymásnak homlokegyenest más véleményen vannak a tegnapi napon hozott alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, amely a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény lakóingatlanokról  rendelkező paragrafusait semmisítette meg visszamenőleges hatállyal.

Helyes az Alkotmánybíróság tegnapi döntése, és a bírák azon hivatkozása, hogy nem elfogadható önadózás esetén az esetleges tévedésből eredő jogkövetkezményeket kizárólag az adóalanyra hárítani – mondja Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország szakértője. Az egykori paragrafusokkal kapcsolatban a szakember kiemeli, hogy teljesen hibás elgondolás volt a jogalkotók részéről a forgalmi érték alapú ingatlanadóztatás bevezetése. Meglátása szerint az ingatlanokhoz kapcsolódó konkrét tranzakciók hiányában nem lehet forgalmi érték alapú adózást biztonságosan működtetni, az ingatlan piaci árak pedig akár év közben is változhatnak, ezért nem jó módszer az év egy napján fennálló forgalmi értéket az adó alapjául választani. Gerendy Zoltán hozzáteszi, hogy az adótörvényekkel általánosságban is gond, hogy túl bonyolultak, ami a kilenc alkotmánybíró által megsemmisített törvényi pontokkal sem volt másképp

Gerendy Zoltán megjegyzi, hogy Magyarországon már 20 éve mindenféle társadalmi ellenállás nélkül létezik és működik ingatlanadózási rendszer azonban nem forgalmi érték, hanem hasznos alapterület alapon. A szakértő véleménye szerint a jogalkotóknak ezen az úton járva kellett volna továbbhaladniuk a mainál általánosabb – akár központi – ingatlanadózás irányába.

Meglepetésként értékelte és érthetetlennek nevezte az Ab. döntését László Csaba, a KPMG adópartnere. A volt pénzügyminiszter véleménye szerint az adóbírság elkerülését garantáló 10%-os toleranciaküszöb megfelelő mértékű volt a törvényben. Véleménye szerint az adózók 10%-os pontossággal tisztában vannak az ingatlanjuk forgalmi értékével még egy olyan, jelenlegihez hasonló időszakban is, amikor a szokásos mennyiséghez viszonyítva kevesebb ingatlan adásvétel valósul meg. Az összehasonlító árak módszerével, és a kalkulátorok használatával bőven lett volna lehetősége az adózóknak és az adóhatóságnak a valós forgalmi érték meghatározására.

A szakértő álláspontja szerint a forgalmi érték alapú adózás lényegesen igazságosabb közteherviselési forma a hasznos alapterület alapú adózásnál.

Egy korábbi Index cikkben László Csaba – Vámosi-Nagy Szabolccsal, az Ernst&Young szakértőjével együtt -, arra hívta fel a figyelmet, hogy káros az Ab. túlzottan aktív beavatkozása az adótörvényekbe. A KPMG adópartnere a bírák mostani döntését kifejezetten túlzásnak értékeli az ügy jellegéhez és súlyához képest.

Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője a témával kapcsolatban a Portfoliohoz eljuttatott válaszában kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság határozata arra enged következtetni, hogy szeretné a vagyonadót, de egy kissé másként.

A szakértő kifogásolja az Ab. határozatában, hogy nincs részletes, más országok szabályozását vizsgáló összehasonlító elemzés a döntés indokolásában. Ez azért meglepő egy kissé – folytatja észrevételét Torma Levente -, mert az ingatlanadó alapjának meghatározása nemcsak a magyar szabályozás szerint bonyolult, hanem szinte minden ingatlanadót alkalmazó országban az egyik kulcs probléma. Az összehasonlító elemzés sokat segíthetett volna a szabályozástechnikai problémák megértésében.

A jogi iroda szakértője reményét fejezi ki, hogy a döntés következménye nem az lesz, hogy Magyarországon megszűnik a vagyon alapú adóztatás lehetősége, és megjegyzi, hogy az Ab. logikáját követve – amely szerint az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót -, megkérdőjelezhető a 2010-ben bevezetett elvárt adó alkotmányossága is.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője a Portfolionak kifejtette, hogy az Ab. indoklásából arra lehet következtetni, hogy két lehetőség áll a mindenkori kormányzat rendelkezésére a magyarországi központosított ingatlanadózás jövőbeni megvalósítására. Az egyik egy számított értéken alapuló adóalap meghatározás, mely ellen jogorvoslatnak van helye. A másik pedig a jelenlegi visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabását követő forgalmi érték meghatározás, ahol az illeték alapjának meghatározása az adóalany bejelentésén alapul.

A szakértő az Ab. határozatában kifogásolja, hogy a fentieken túl érdemi iránymutatást nem tartalmaz az Alkotmánybíróság mostani határozata, mely egy későbbi jogalkotás folyamán felhasználható lenne.

Az ingatlanadózás létjogosultságával kapcsolatban a szakember megjegyzi, hogy az élőmunkát terhelő adók további csökkentése az ország versenyképességének növelése érdekében elkerülhetetlen. Ennek forrása pedig bevételi oldalon jellemzően kettő lehet, vagy a forgalmi típusú adók növelése, vagy a különböző vagyontárgyak megadóztatása. Tekintettel arra, hogy Magyarország már most az EU direktíva által elfogadott legmagasabb általános forgalmi adókulcsot alkalmazza, a forgalmi adók terén viszonylag csekély a mozgástér. Ez alapján egy adóátcsoportosítás során egyetlen jelentős tartaléknak az ingatlanok megadóztatása marad – mondta Hegedüs Sándor.