Botrányosan olcsó a Lidl: mi áll a háttérben?

A napokban megjelent hirdetésében 20 fajta terméket árul 100 forintért a Lidl, egyes árucikkek 44 százalékos kedvezménnyel kaphatók. Az olcsóságáról híres német üzletlánc élete igazi sikertörténet, amit azért jónéhány botrány is tarkít.

Mit tudhat a vállalat, melynek alapelvei a multik közhelyszótárának legdíszesebb példáját jelentik: “A vevők elégedettsége formálja tetteinket.”

Az 1930-as évek elején Németországban Josef Schwartz élelmiszerkereskedő céget alapított, Schwarz Lebensmittel-Sortimentsgrosshandlung néven. Néhány év múlva csatlakozott hozzá egy nyugdíjas tanár, Ludwig Lidl, közösen pedig létrehozták a Lidl & Schwarz Élelmiszer Nagykereskedést.A tomboló gazdasági világválság idején az alapítók üzleti stratégiája az volt, hogy ellátják az elszegényedett, a rohamtempójú infláció miatt szenvedő családokat olcsó, mégis a körülményekhez képest jó minőségű élelmiszerrel.

Később a vállalat tevékenysége több területre vált szét: a diszkont-élelmiszerüzlethálózat a Lidl cégnév alatt, illetve a hipermarketek és önkiszolgáló áruházak a Kaufland és Handelshof néven váltak ismertté.

1977-ben Josef Scwarz fia, Dieter Schwarz megalapította a Lidl&Schwarz-ot, amit ma is ismerünk. Az első Lidl diszkontáruház 1973-ban nyílt meg Ludwigshafenben, a nagy konkurens, az Aldi mintájára. Schwarz ekkor megvette a Lidl nevet apja társától.

A 80-as évek végéig tartó erőteljes németországi és a 90-es évek elejétől fokozódó nemzetközi expanziónak köszönhetően mára Európa szinte összes országában találkozhatunk Lidl- áruházakkal.

Üzleteit megtalálhatjuk Írországtól Szlovákiáig, Svédországtól Görögországig. A hírek szerint azonban a gazdasági válság lelassította a vállalat terjeszkedését, így az is elképzelhető, hogy csúsztatják a Kanadába, Mexikóba és Ausztráliába irányuló bővülési terveket. 

A Lidl-országok

Kelet-Európa viszont továbbra is a közeljövő céljai közt szerepel, így hamarosan találkozhatunk a kék- sárga- piros felirattal Románia, Bulgária, a volt Jugoszláv országok, és a Balti-államok területén is (forrás: wikipedia).

Magyarországon a Lidl a 2004-es piaci megjelenés óta több mint száz üzletet nyitott, és a cég folyamatos üzlethelyiség-keresése mutatja, hogy ez a szám biztosan növekedni fog -persze egyelőre még távol vagyunk Németországtól, ahol ötezernél is több üzletükben vásárolhatunk.

Mitől olcsó?

Az olcsóság egyik oka a másodvonalbeli márkákban és a saját forgalmazású élelmiszerekben rejlik. A Lidlben forgalmazott termékek nagy részénél biztosan nem kell azzal számolnunk, hogy a neves márkával járó tetemes reklámköltséget is megfizettetik velünk.

Míg más bolthálózatok a közismert márkák konkurenciájaként árulják olcsó, saját márkás termékeiket, addig a Lidl szinte csak ilyeneket árul, igaz, különböző márkaneveken.

Ízelítőül néhány név a kínálatból: Siti keksz, VitaFit gyümölcslevek, Marlene és Freeway kóla, Rachmaniroff vodka, Romanetti vermut, Symphatica lekvár, Dulano felvágottak, Trisan sertéshús, Welltech TV, Pilos tejföl, Milbona tej, W5 és Doussy vegyi áru, Coshida és Orlando állateledel.

Ráadásul a Lidl kegyetlenül kihasználja az Európai Unió által nyújtott szabadságot, és sokszor csak a legnagyobb társadalmi nyomásra hajlandó az adott országból beszerezni a termékeket -elsősorban szezonális zöldségeket és húsárut. Ugyanakkor óriási élelmiszeripari üzemeikben a hosszú távú stratégiának köszönhetően nagy mennyiségben, rendkívül olcsón tudják előállítani a termékeket.

Lidl-áruház

Az üzletek berendezésén is spórolnak: a design és a kialakítás sem kerül sokba, ráadásul klasszikus márkákkal járó eladáshelyi marketing sem jelenik meg. Sok terméket egyenesen a raklapról vásárolhatunk, így a kipakolással járó időt -és költséget -is megspórolják.

Mint a német üzletláncok többségénél, a Lidlnél is komolyan figyelnek a tárolási és higiéniai szabályok szigorú betartására, például a gyorsan romló áruk, a mirelit termékek kihelyezésénél. Ezért is jelentett nagy botrányt 2005-ben a szentendrei üzletben és a székesfehérvári logisztikai központban talált szalmonellával fertőzött húsok ügye (erről később még szót ejtünk).

Botrány, botrány hátán

A nagy és sikeres cégeket ritkán kerülik el a botrányok. A Lidl elmúlt néhány évtizede azonban felvázolható skandalumok sorozataként is.

2006-ban Thesszalonikiben egy Lidl- vásárló megbetegedett, miután egy olyan sörből fogyasztott, melyben később egy 13 centiméteres egeret talált. Az áruház vezetőjét börtönbüntetésre ítélték.

2008 júniusában közel száz vásárlót zárt be egy portugál Lidl áruház. A vétlen vásárlóknak 12 fiatal miatt kellett szenvedniük, miattuk zárták ugyanis be az áruház ki-és bejáratait. Végül kiderült, feleslegesen.

Tavaly novemberben nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie a Lidl-nek, miután óriási felháborodás tört ki, amiért a cég egyik svédországi üzletének alkalmazottai szándékosan tisztítószereket öntöttek a megmaradt élelmiszereket tartalmazó szemétbe, hogy ezzel vegyék el a hajléktalanok kedvét a hulladék folyamatos megdézsmálásától.

Szintén a svédeknél ombudsmani vizsgálat hívta fel a figyelmet arra, hogy a diszkontlánc egyik akciójában csak azok vehettek részt, akik alkoholos terméket vásároltak, holott az északi országban az alkohol-hirdetésekre szigorú szabályok vonatkoznak.

“Úgy viselkedünk, hogy vonzó munkaadóként ismerjenek és értékeljenek bennünket.”

2008 márciusában a Lidl detektíveket vett fel a csalással, lopással vádolt alkalmazottak kiszűrésére, bekameráztatták még a mosdókat is, és a pihenőidőkben folytatott beszélgetéseket is rögzítették. Bár tagadta bűnösségét a német diszkontlánc, ennek ellenére kifizette a kémkedésért kiszabott büntetést, ami egyedül Alsó-Szászországban több mint fél millió euró volt. Ez mintegy 10 ezer alkalmazott számára jelentett egyenként 60-70 eurónyi kártérítést.

A megfigyelési botrányt kirobbantó Stern címlapja

Ráadásul a magándetektívek által rögzített videó-felvételekre bizalmas vevőadatok is felkerültek. Ha valaki az elmúlt időszakban egy németországi Lidlben bankkártyával fizetett, könnyen filmre vehették, hogy milyen PIN-számot pötyögött be a pénztár melletti terminálba.

2004-ben az üzletlánc cseh és lengyel üzleteiben a női alkalmazottjait sárga fejpánt viselésére kötelezték menstruációs ciklusuk alatt. Erre azért volt szükség, hogy a munkavállalókkal állítólag kíméletlenül bánó német diszkontláncban a hölgyek olyankor a kijelölt időpontokon kívül is kimehessenek a mosdóba.

Magyarországon a leghangosabb botrányt a szentendrei üzlet bezárása jelentette. 2005-ben a diszkontlánc szentendrei kirendeltségét a Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás kezdeményezésére záratta be a polgármester. Az állatorvosi ellenőrzést végző szakemberek engedély nélkül beállított új hűtőkamra, a tárolási szabályok mellőzése, és egy, a rutinvizsgálaton fennakadt, fertőzésgyanús csirketétel miatt kezdeményezték az intézkedést. A mintát laboratóriumban elemezték, közben – a szabályokat felrúgva – az áruház elszállítatta a vizsgált mélyfagyasztott csirkét a raktárból.

A Lidl elismerte, hogy eljárási hibát követtek el. A cég a többi boltjából is visszavonta az ettől a szállítótól származó összes terméket, az említett csirkéből nem adtak el a mintavétel után. A gyártó többet nem szállíthat a Lidlnek.

Szintén 2005-ben a Lidl Székesfehérvári logisztikai központjában találtak szalmonellával fertőzött baromfihúst a hatósági állatorvosok. A 729 kilogrammnyi fertőzött hús nem került forgalomba, a szállítmányt megsemmisítették.