Hilton épül a Rupp-hegyen

A városfejlesztés egyik kulcskérdése, miként fér meg egymás mellett a régi és az új, a hagyományos és a modern. Meddig mehet el a tervező, milyen mértékben “dúlhatja fel” a megszokottat és mivel teremt új értéket? Nagy vonalakban ez a dilemma merült fel a Rupp-hegyre tervezett Hilton szállodával kapcsolatban is. Persze a részletek jóval bonyolultabb kérdéseket vetnek fel.

A szóban forgó terület – a Törökbálinti út és a Barackmag
utca találkozásánál – jó ideje üres, az egykori Sasad Termelőszövetkezethez
tartozott. Most a Reax Investé, amely egyben a tervezett szálloda beruházója is.
Tekintettel arra, hogy intézményi besorolású ingatlanról van szó, a szálloda
építése elvi akadályba nem ütközik, a jelenlegi tervek megfelelnek az építési
szabályoknak. A környéken élők azonban több szempontból is bírálják a
beruházást.

Az egyik bonyodalmat az okozza, hogy a terület eredetileg a
környezeténél mintegy nyolc méterrel mélyebben feküdt. Az utca másik oldalán
lakók azt mondják, míg korábban előszeretettel hordtak ide háztartási és
veszélyes hulladékot, valamint építési törmeléket, az utóbbi időben folyamatos
földfeltöltéssel tovább emelkedik a már feltöltött terület szintje. Ez viszont
már jogszabályba ütközik, hiszen egy méternél nagyobb mértékben engedély nélkül
nem lehet megemelni a terepszintet.

Noha a beépítési szabályok pontosan rendelkeznek arról, hogy
itt milyen épületmagasságig lehet elmenni, az épület teteje annál magasabbra
kerül, minél inkább feltöltik a földmélyedést. Ez pedig a családi házakból nyíló
kilátást, illetve a benapozást igencsak megváltoztatja.

A környéken élők, nem csoda, hogy aggódva figyelik a
fejleményeket és szeretnék, ha az új szálloda nem befolyásolná drasztikusan
lakókörnyezetüket, hanem szervesen a környezetbe illeszkedne. A Pösingermajor
Lakóegylet – mint azt képviselőjük elmondta – nem arra törekszik, hogy
megakadályozza az építkezést, hanem konszenzust keres. Azt viszont szeretnék
elérni, hogy minden a szabályoknak megfelelően alakuljon, és a beruházás ne
jelentsen a jelenleginél nagyságrendekkel erőteljesebb zaj- és légszennyezést. A
lakóegylet álláspontja szerint a terület feltöltése szabályellenes, ezért azt
meg kell szűntetni és az eredeti állapotig nemcsak a rátöltött földet, hanem a
korábban idezúdított szemetet is el kell hordani, még az építkezés megkezdése
előtt. A környékbeliek a növekvő forgalom miatt is aggódnak, ugyanis a főváros
egyik legfontosabb “friss levegő csatornája” ez a terület,

A lakók, azért, hogy érvényesíthessék érdekeiket, szeretnék,
ha az önkormányzat a hatósági eljárásban a lakóegyletet ügyféllé minősítené,
ugyanis csak ebben a formában szólhatnak hozzá a beruházáshoz az ott élők. Ezt
több mint egy hónapja kezdeményezték, a hatóságnak pedig 60 napon belül kell
reagálnia.

Schreffel János, a kerület főépítésze szerint már 2006-ban
döntött arról a kerületi képviselő-testület, hogy mit és hogyan lehet erre a
területre építeni, és a jelenlegi tervek ennek a döntésnek nem mondanak ellent.
Noha a lakók aggodalma érthető, a döntés után már nehéz befolyásolni a
folyamatokat. Azonban, ha valóban megtörtént a terület engedély nélküli
feltöltése, az súlyos következményekkel jár. Jelenleg az építési hatóság
vizsgálja a lakók erre vonatkozó észrevételeit.

A főépítész egyébként úgy gondolja, hogy a Hilton
szállodalánc hírneve némiképp garanciát jelent a minőségi beruházásra. A
szállodával együtt tervezett uszoda, szolgáltatóház, magánóvoda valószínűleg
olyan színvonalon épül, ami méltó ehhez a környékhez.

Kupper András, a kerületi Fidesz frakcióvezetője, mint ahogy
azt már több fővárosi és kerületi ingatlanfejlesztés kapcsán is felvetette, most
is úgy véli, nem elég, ha egy beruházó pusztán a fejlesztés hozamára és az
engedélyeztetési eljárásra koncentrál. Legalább ilyen fontos a környéken
lakókkal való egyezség, a változás elfogadtatása, a kompromisszumkészség. Ha más
okból nem is, azért mindenképpen érdemes a civil szférát tájékoztatni, mert
komoly gondot okozhat a későbbiekben egy esetleges pereskedés. Kupper András
emlékeztetett például a Kelevölgyi Közösségek Házának ügyére, amikor is az
információ és a párbeszéd hiánya miatt egyre erőteljesebben bírálják a
környékbeliek a tervezett beruházást. Több fővárosi projektet is megakasztott
már az, hogy civil szervezetek a bírósághoz fordultak, hogy érdekeik ne
sérüljenek.