Budaörsre költözött a Kürt

A Kürt 4000 négyzetméter területet vásárolt meg egybefüggően, és további 2600 négyzetmétert ezen túl, az Őszirózsa utca másik oldalán. A helyszín kiválasztásánál döntő volt, hogy szép a környezet, jó a közlekedési kapcsolat és nem utolsó sorban az is, hogy a szomszédban sportcentrum van.

‘Aki már hallott rólunk, az nevünket az informatikai biztonsággal és a megsérült számítógépes adatok helyreállításával kapcsolja össze. Az adatmentést 1989-ben kezdtük. Az ügyészségen egy számítógépes adathordozó egység leesett. (…) A probléma megoldásához fél tucat független szakmai terület összefogására volt szükség. (…) Ma már mosolygunk azon, milyen körülmények között végeztük az első operációt. Azóta nagyot változott a számítástechnika világa, és teljesen megváltoztak a KÜRT körülményei is. (…) A KÜRT 18 éve van jelen a hazai adatmentési és információbiztonsági piacon. Az elmúlt évek legnagyobb eredményének tekintjük, hogy négy saját tulajdonú leányvállalattal jelentünk meg a nemzetközi színtéren’ – olvasható a Kürt Zrt. honlapján.

Aligha akad olyan, a számítástechnikában kicsit is jártas ember, aki ne ismerné és ismerné el a Kürti testvérpár által alapított céget. Így érthetően sokakat ért Budaörsön kellemes meglepetésként, hogy ide költöztek, mégpedig a Törökugrató aljában, a sportcentrum mellett felépült, impozáns irodaházukba.

Egy vállalatnak Budaörsre költözni a kilencvenes évek elején még tele volt kockázattal. Vajon vállalják-e az agglomerációs ingázást a munkatársak? Megkapják-e itt mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket a fővárosban megszoktak? Képes-e, akar-e a cég közösséget vállalni a helyiekkel? Azután, ahogy elterjedt, hogy országosan Budaörsön a legkedvezőbbek, mind adózási, mind az infrastruktúra szempontjából a körülmények, sőt, az önkormányzat igen rugalmasan áll hozzá az egyedi kérésekhez, egyre többen jöttek, és az ezredfordulóra divat lett itt letelepedni.

A város azonban kezdett telítődni, az üres telkek is elfogytak, sőt, olyan nagyvállalat is akadt, amelyik úgy döntött, hogy tovább áll. Budaörs (2007. október 15-től már csak volt) jegyzője ekkor szerzett róla tudomást, hogy a Kürt kinőtte Budán az épületét, és olyan helyet keres, ahol felépíthetné saját, impozáns irodaházát.

Öt csapat harmonikus együttműködése

S innen inkább folytassa a történetet maga Kürti Sándor, a cég alapítója, többségi tulajdonosa és elnöke, akivel a budaörsi építkezésen találkoztunk: „Az építkezés zavaratlan haladása érdekében dolgozott együtt több szakember több mint egy évet. A saját szakembereinkből álló csapat azért volt felelős, hogy a rendelkezésre álló pénzt a leghatékonyabban használjuk fel. Az önkormányzati munkatársak azért küzdöttek, hogy a környezetünkkel a fizikailag létező, szükséges kapcsolódások megvalósulhassanak. Rajtuk keresztül vagyunk kapcsolatban a szolgáltatókkal is, hogy időben vizünk, tűzivizünk, elektromos áramunk és egyebünk legyen. A beruházás lebonyolításával megbízott cég szintén helyi. Meg kell még említenem a tervezőket. S van egy banki háttere is a beruházásnak, mivel a finanszírozáshoz egy hétéves lejáratú hitelt vettünk fel. Ennek az öt csapatnak nagyon harmonikus volt az együttműködése. Nem voltak szemben állások, nem kellett felesleges tiszteletköröket futnunk egymással. Hetente egyszer egyeztettünk, amikor ötven-száz kisebb-nagyobb probléma merül fel, és ezekre maximum két óra alatt megszületett a konstruktív válasz. Vagyis minden adott volt ahhoz, hogy a másfél milliárd forintunkat úgy költsük el, hogy közben jól érezzük magunkat.”

Annak ellenére mondja ezeket Kürti Sándor, hogy nagyon szoros, az indulástól mindössze 11 hónap volt az épület átadásáig. Aminek a betartása természetesen komoly gazdasági, pénzügyi érdek, hiszen a Kürt mintegy száz munkatársa korábban több, nem egymás melletti épületben dolgozott, ami „sokba kerül”, és megnehezítette például a kutatás-fejlesztés során feltétlenül szükséges napi kommunikációt.

Miért új, saját és nem bérelt épület? – Az igazgató tanács döntött – válaszolja Kürti Sándor -, amelynek tagjai egyebek között pénzügyi stratégák. Kilenc pontban foglalták össze a tanács elé beterjesztett szempontokat, és az első nyolc kérdésre azt a választ adták a tagok, hogy jobb bérelni, mint építkezni. Ám az utolsónál, az egyéb kategóriánál felmerült, hogy ha a Kürt azt akarja üzenni a vevőinek, hogy bízik a jövőben, és itt, Magyarországon szeretne hosszú távon érvényesülni, akkor szükség van egy saját épületre, amin rajta van a Kürt logója, és amit a dolgozók, a vevők, a környezet szeret. Egy saját ingatlan emellett a nagy horderejű pályázatoknál jelentheti az önrészt is, a fedezetet, amivel készpénz szabadul fel.

Szép környezet, bíztató fogadtatás

És miért pont Budaörs? „Amikor a budaörsi jegyző megkeresett, majd megismertem a polgármestert és a hivatal többi munkatársát, eszembe jutott egy száz évvel ezelőtti történet. Észak-Karolinában az Amerikai Egyesült Államokban a Wright fivérek, akik a repülés úttörői, találtak egy helyet, amit kedvezőnek tartottak arra, hogy ott alapítsák meg a vállalkozásukat. Meg is keresték az önkormányzat vezetőjét, aki azt mondta, hogy ő azért van itt, hogy minden egyes kezdeményezést támogasson, mert az Egyesült Államoknak ez a fő üzenete. És nekem tavaly Budaörsön ugyanez volt az élményem, hogy de jó, az itteniek támogatásával a Kürt is megmutathatja, hogy tud repülni. Természetesen átvitt értelemben.”

A Kürt 4000 négyzetméter területet vásárolt meg egybefüggően, és további 2600 négyzetmétert ezen túl, az Őszirózsa utca másik oldalán. A helyszín kiválasztásánál döntő volt, hogy szép a környezet, jó a közlekedési kapcsolat és nem utolsó sorban az is, hogy a szomszédban sportcentrum van. „A régi épületünkben nekünk kellett szaunát, uszodát, relaxációhoz helyiségeket kialakítani, itt azonban ezt szolgáltatásként igénybe vehetjük. Ami azért fontos, mert a Kürt tevékenységében az informatikai katasztrófa elhárítása nem köthető napi 8 órához, akkor kell a munkatársainknak helyt állniuk, amikor az ügyfélnél a probléma adódik. Ezért, mint munkáltatónak, biztosítanunk kell, hogy a szünetekben, anélkül, hogy haza kellene a dolgozónak mennie, pihenhessen, feltöltődhessen.”

A beruházás első ütemében a Kürt 4000 négyzetméteres épülete készült el, amit később egy újabb, 1600 négyzetméteres követhet majd. De már ez az első is több mint kétszer akkora hasznos helyiséggel rendelkezik, mint amekkorában voltak. Így az első években, azzal együtt, hogy helyet biztosíthatnak akár azoknak a szervezeteknek is, amelyekben a Kürt csak partner, egészen biztosan bérbe is adják az irodák egy részét. „Mire ide költöztünk, az idén tavasszal, mi magunk lettünk vagy százhúszan, és az épület mintegy háromszáz embert kényelmesen be tud fogadni.”

Közösségi programok

Egy új vállalkozás a város életében többek között egy új adófizetőt és új munkahelyeket teremt. A Kürt esetében se csak a különleges szakértelmet igénylő informatikusokra gondoljunk, hanem a létesítményt kiszolgáló személyzetre is. És a négyezer négyzetméteren belül természetesen vannak közösségi és szociális helyiségek is, és ami a város szempontjából külön fontos: van benne egy nagy színházterem. A terem elsősorban értelemszerűen a Kürt saját céljait szolgálja, kiválóan alkalmas például szakmai konferenciák megtartására, illetve a munkatársak összehozására céges rendezvényeken, hogy a vállalat méretének a növekedése ellenére ismerjék egymást, tudják a másikról, ki mit csinál.

Ugyanakkor a Kürt teljesen nyitott arra, hogy a terem ajtaját akár kulturális, akár más szabadidős programokra, a helyiek, a lakosság előtt is kitárja. Mint Kürti Sándor hangsúlyozza, az épület egyébként nagyon szigorú biztonsági rendszerét is úgy terveztették meg, hogy a legfölső szinten a nagyterembe, ilyen közösségi programokon egyszerűen beléptethessék a vendégeket.

A szomszédok vendéglátása a Kürtnél egyébként nem újdonság. Budán, ahonnan elköltöztek, gyümölcséréskor minden évben meginvitálták a környéken élőket a kertjükbe egy bográcsozásra, ahol a dolgozóik a helyiekkel beszélgethetnek, együtt mulatnak. A zenét pedig az utóbbi években a Kürt saját dolgozóiból álló zenekara biztosítja, merthogy az is van nekik.

„Tisztában vagyunk vele, hogy egy cég működése forgalommal, a szomszédok számára kellemetlenséggel járhat. De egészen más ezt tudomásul venniük, ha ismernek minket, ha tudják, mivel foglalkozunk, mintha nem. Budaörsön is ugyanezt szeretnénk az itt élőknek üzenni: számunkra nagyon fontos, hogy mind a dolgozóink, mind a környéken élők jól érezzék magukat.”