Pasaréten épül az első akadálymentes lakópark

Budapesten összesen negyvenezer kerekes székes ember él, ám az újonnan épülő lakóparkok legalább kilencven százaléka alkalmatlan arra, hogy ott mozgásukban korlátozott emberek éljenek – nyilatkozta Lantos Adrienn a hárommilliárd Ft beruházással megépülő Pasarét Residence kommunikációs igazgatója.

A magyar lakóparkokban nemcsak azért nem figyelnek a
beruházók az ilyen típusú kérdésekre, mert az többlet költségekkel jár. Gyakorta
maguk az építészek sem szorgalmazzák, hogy a tervekbe kerüljenek bele a
mozgásukban korlátozottak szempontjai is. Természetesen ez alól vannak
kivételek, ilyen például a II. kerületben épülő Pasarét Residence, ahol a négy
épület közül kettőt már úgy terveztek, hogy az megközelíthető legyen
kerekesszékkel is. Az A és B épületek között a terepadottságoknak megfelelően
egy úgynevezett  személyemelő gépet
helyeznek hamarosan el, amelyet a kisgyermekes családok is használhatnak majd.
Ezekben az épületekben már több mozgásában korlátozott személy is vásárolt
lakást.

Dömötör Mónika, a
tízmilliárd Ft beruházással megépülő Sasad Resort igazgatója úgy véli, ott ahol
figyelnek az akadálymentesítésre, ott sincs minden rendben. Több lakóparkban
teljesen hasznavehetetlen akadálymentesítő rámpákat építenek, amelyeket  a mozgássérültek és a babakocsival közlekedő
kismamák nem tudnak használni a társasházban. Nem ritka például a 40 fokos
dőlésszögű, meredek rámpa, amelyen néha még egy-egy oszlop is akadályozza a
feljutást. Az ilyen típusú hibák elsősorban a kisebb lakóparkokban fordulnak
elő. Velük szemben egyébként semmilyen szankció nem helyezhető kilátásba. A
középületeknél egy kicsit jobb a helyzet, ugyanis a törvény szerint 2013.
december 31-ig van idejük a változtatásokra.

Szili Balázs, a
Csillaghegyen épülő Forest Hill lakópark igazgatója szerint: az esélyegyenlőségi törvény írja elő az akadálymentesítést, mely mint fogalom
még mindig a megfelelőnél kisebb körben ismert, és még ennél is kisebb mértékben
alkalmazzák. A tízmilliárd Ft-os beruházással épülő lakópark vezetője
szerint:  a mozgásukban korlátozottaknak
a legnagyobb problémát a szintkülönbségek leküzdése jelenti, és ez nemcsak a
lépcsőkre igaz – mondta a szakértő. Egy egészséges ember szinte észre sem veszi,
ha egy küszöböt át kell lépnie. Kerekesszékkel ez a feladat már nehézségeket
okoz, hiszen azzal már 2
cm feletti kiemelkedéseket is nehéz leküzdeni. Éppen ezért
fontos lenne, hogy a lakások belső kialakítására is odafigyeljenek az
építtetők.  Szili szerint a lift nélküli
lakóparkokban legalább arra kellene figyelmet fordítani, hogy a földszinti
lakásokba be tudjanak jutni a mozgásukban korlátozottak. Számukra ez lehet a
legmegfelelőbb újlakás, hiszen a lépcsőkön, veszély esetén nehezen tudnának
segítség nélkül menekülni. De a mindennapi közlekedés is gondot okozna számukra.

Mindezekhez Szili Balázs hozzátette: a Forest Hillben a földszinti lakásokba
való bejutást megoldották minden épületben. A fejlesztő ugyanakkor azt is
vállalta, hogy a mozgássérültek egyes igényeit a lakások belső kialakításakor is
figyelembe veszik többletköltségek nélkül, ha azt idejében jelzi a vásárló.
Ugyanakkor megjegyezte: Általában a társasházak tervezési előírásait a
többség igényei szerint szabják meg. Így az épülő lakások közlekedési területei,
fürdőszobái „természetes”, hogy nem felelnek meg egy mozgásában korlátozott
ember igényeinek. Ez az oka annak, hogy akadálymentes bejárattal, lifttel,
fürdőszobával csak kevés lakás épül. Sajnos a fogyatékkal élőknek gyakran
maguknak kell átalakíttatniuk új otthonukat, ami viszont újabb költségekkel
jár.

A Budapesthez
hasonlóan rossz a állapotok uralkodnak vidéken is, jellemzi a helyzetet a győri
székhelyű Leier City Center igazgatója Komlós Andor. Különösen nehéz helyzetben
vannak azok, akik műemlék jellegű épületekből alakítanak ki irodaházat vagy
lakóparkot. Ilyen például a Leier City Center is, amelyet 25 milliárd Ft
beruházással alakítanák át a volt Frigyes huszárlaktanyából. Az ilyen
beruházásoknál a tervezés során meg kell felelni a műemlékvédelmi és
esélyegyenlőségi törvényeknek is egyaránt, ám ezek szinkronba hozása nem mindig
könnyű feladat.  Leier City Center
mellett, hamarosan átadnak a Mártírok útján is egy irodaházat, amely már a
közeli Ausztria minőségi előírásainak is megfelel, itt a mozgásukban korlátozott
dolgozók és ügyfeleik is könnyen mozoghatnak majd. Mint mondta: Sajnos Győrben
még kevés ilyen magánjellegű beruházás létezik.  

Komlós Andor is
úgy véli, hogy a vidéki településeken is szemléletváltozásra van szükség az
esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Hiszen gyakran nincs akadálymentesítve
még az önkormányzat épülete sem. Így a mozgássérültek nem tudnak bejutni a
hivatalok földszinti ügyfélszolgálati helyiségéibe se. Szerinte a mozgássérültek
számára rengeteg bosszúságot okoz, hogy nem tudják megközelíteni a hivatalokat,
mert nincs akadálymentesítés. Az is idegesítő azonban a számukra, amikor van
felvonó ugyan, de nem működik.