Ingatlan-szakmai konferencia

Az ingatlankamara
megteremtése, illetve az uniós támogatásokból való részesedés volt
egyebek mellett a témája annak az ingatlan-szakmai konferenciának,
amelyet az Ingatlanközvetítők Szakmai Kollégiuma rendezett pénteken
Budapesten.

Az előadók többsége az ingatlanos cégek, illetve vállalkozók
összefogását sürgette a konferencián, aminek két kézzelfogható
megnyilvánulását – egy közös adatbázist, illetve a jövő év elején
megrendezendő Ingatlanparlamentet – be is mutatták. Közös
megállapításuk szerint az Ingatlankamara létrehozásának nem kedvez a
mai politikai helyzet.
Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke mutatta be,
azt a MIT Realest System névre keresztelt rendszert, amelynek
középpontjában egy olyan adatbázis áll, amelybe minden ingatlan
ügynök felteszi a maga megbízásait. A rendszer azonban több ennél,
mivel nyomon követi az eladásokat, másik adatbázist képez az
árakból, része a minőségbiztosítás, és megadja a közös megjelenés –
cégtábla, névjegy – jellemzőit is. Cél az, hogy az ingatlanforgalmat
a mai 20 százalék helyett – 5 éven belül – 45 százalékban
bonyolítsák a profi ügynökök. (Európában 70, az USA-ban 90 százalék
az arány.)
Az Ingatlanparlamentről Borsi László, a Magyar Ingatlan
Információs Egyesület elnöke beszélt. A jövő év első negyedében az
Országházban tartandó rendezvényen részt vesznek az
ingatlanforgalmazók mellett a fejlesztők, a kivitelezők és a
tervezők is. Kiemelte, hogy az építőipari és az ingatlanos
érdekképviseletek és az állam között született megállapodások kútba
estek azzal, hogy megszűnt az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal.
Az uniós pénzek megszerzéséről mondott egy példát Baneth Péter,
a McMillan and Baneth Kft. (a cég uniós pályázatok menedzselésével
foglalkozik) vezérigazgatója. Szegeden a Szent István tér
rendbetételére többször pályázott sikertelenül a város, majd
megszületett a nyerő ötlet: a téren álló, első magyarországi
vasbeton víztorony felújítására kértek és kaptak támogatást. Miután
ez elkészült, a téren található elhanyagolt házak felújítására már
szinte automatikusan jött az uniós támogatás.
A pályázók sokszor olyan apróságon buknak el, hogy a
tenderdokumentációban a tervező leírja, hogy a házat milyen téglával
(kinek a termékével) akarja burkolni. Ez tilos, csak a műszaki
jellemzőket szabad megadni. Borsi László úgy vélte, hogy az
elnyert uniós támogatás 60-70 százaléka építés lesz, ezért is
érthetetlen, hogy miért számolta fel a kormány ennek az ágazatnak a
főhatósági megjelenését.
Soós János egyetemi oktató az ingatlangazdaságtan problémái
közül emelt ki néhányat. Például azt, hogy hosszú távú célkitűzés
nélkül ez a szakma sem tud létezni. Az EU-ban például 2015-ig
készült előrejelzés, amely szerint egyre többen dolgoznak otthon,
így a lakások minimális alapterülete 80-85, míg a családi házaké 140
négyzetméter lehet.
A szakemberek képzésével foglalkozó James Bondar négy pontban
foglalta össze az ingatlanügynökök tennivalóit: ismerniük kell a
valós piaci árat, legalább 180 napra és kizárólagossági záradékkal
kössenek szerződést a megbízókkal, illetve a megbízási díjnál ne
menjenek bele az alkuba.