Ráfázhatnak az ingatlanalapok

egtorpanhat az ingatlanalapok felfutása, ez a befektetési forma ugyanis fokozatosan elveszíti attraktivitását, valamint valós kockázatot jelent a befektetőknek – vonja le a következtetést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Több olyan kockázati elemet azonosított ugyanis a felügyelet a magyarországi ingatlanalapok 2005. évi működését és teljesítményeit értékelő témavizsgálata során, amely az ingatlanalapok működését, növekedési lehetőségeit, jövőbeli teljesítményét, illetve a befektetők bizalmát jelentős mértékben befolyásolhatja.

Az ingatlanalapok realizálták a magyarországi befektetési alapok közül az elmúlt évek legdinamikusabb növekedését: az általuk kezelt vagyon ugyanis 77,2-ről 432 milliárd forintra nőtt 2004 októbere és 2006 augusztusa között, míg a befektetési alapokon belüli részaránya 9-ről 20 százalékra bővült.

Azok a jellemzők azonban, amelyek olyan vonzóvá tették az ingatlanalapokba történő befektetést, jórészt megszűnni látszanak, elsősorban az egyéb instrumentumokhoz képest magas hozamok, vagy éppen az értékálló befektetés hagyományos hazai képzete az ingatlanokkal kapcsolatban – áll a felügyelet elemzésében. Egyelőre a teljesítmények, a hozamok lassú apadása, illetve a kockázatmentesnek ítélt befektetési lehetőséggel – kötvényalapok – szembeni hozamprémium fokozatos csökkenése azt eredményezte, hogy a tőkebeáramlás jelentősen lassult. Pillanatnyilag az alapkezelők számára ez kedvező folyamat, mivel az alapok jelenlegi ingatlankitettsége rendkívül alacsony, ennek megfelelően likviditása kiemelkedően magas. Ennek jelei még nem mutatkoznak de az ügyfelek, befektetők nagy része minden bizonnyal nincs tudatában minden részletre kiterjedően az ingatlanbefektetési jegy vételéből és tartásából eredő kockázatoknak – véli a PSZÁF.

Felhívják a figyelmet az ingatlanalapok működés-, költség- és teljesítménytranszparenciájából eredő hiányosságokra; ezek a befektetők tájékozatlanságát figyelembe véve valós kockázatokat hordoznak. Viszont a hatályos szabályozás felülvizsgálatával ezek részben megszüntethetők, illetve optimalizálhatók – vélik a PSZÁF-nál.

Az ingatlanbefektetések viszonylagos stabilitása ellenére speciális kockázati elemei vannak ennek a típusnak. Elsősorban a likviditási kockázat emelendő ki, mivel egy ingatlan adásvétele bonyolultabb és időigényesebb tranzakció, mint egy értékpapíré. Emellett az ingatlanalapokba be-, illetve az azokból kiáramló tőke problematikája jelentheti az ingatlanalapok legnagyobb kockázatát. Mivel a portfóliójukban jellemzően nagy értékű ingatlanok találhatók, így azok likviditása is sokkal alacsonyabb egyéb befektetési eszközökénél, azaz nagymértékű tőkekivonásnál csak hosszú idő alatt és magasabb tranzakciós költségekkel lehet őket értékesíteni.