Milyen baklövéseket követnek el ügyvédek?

Ingatlanközvetítők tanulságos sztorijaiból már készítettünk összeállítást, a második részben ügyvédi bakikat gyűjtöttünk csokorba. A szakemberek néhány ehhez kapcsolódó mulattató, tanulságos, vagy egyenesen siralmas történetet osztottak meg velünk.

Koller Dánielt, a zalaegerszegi PROF-IQ Ingatlanközvetítő Iroda vezetőjét olyan telek értékesítésével szerették volna megbízni, amelyről kiderült, hogy nem is az eladóé. A bonyodalmakat egy ügyvéd évekkel azelőtti balfogása okozta. Az érintett telek eredetileg két egymás mellett lévő nadrágszíjparcella megosztásával jött létre. A két tulajdonos közös megegyezés alapján oly módon osztotta meg a két telket, hogy az alsó részt egyikük, a felső részt pedig másikuk művelte. Ily módon a nadrágszíjparcellák helyett mindketten dupla szélességű, használható földdarabhoz jutottak. Annak rendje s módja szerint földmérőt is hívtak, hivatalosan is megosztották a telkeket, s mindezt az ügyvéddel be is jegyeztették. Papíron tehát annyi történt, hogy telkeik felét elcserélték egymással.

Teltek az évek, és az egyik tulajdonos el akarta adni ingatlanját: ekkor derült ki, hogy az akkor már épülettel is büszkélkedő birtok nincs is a nevén. Az ügyvéd ugyanis annak idején elrontotta a bejegyzést, és a felek csupán a nadrágszíjparcellák tulajdonjogát cserélték föl. Az esetből kisebb botrány kerekedett, és a tulajdonosok kezdhették elölről a telkek kimérését, és újból végig kellett csinálniuk a földhivatali procedúrát. Mindez belekerült jó pár hónapba, és addig nem tudták értékesíteni az ingatlant.

Önjáró ügyvédek

Az alábbi történet ügyvéd főszereplője szintén rossz szerződést írhatott, és mikor erre rájött, tovább tetézte a bajt. “Megbízott bennünket egy hölgy, aki egy 15 éve tulajdonában lévő ingatlant szeretett volna eladni” ? mesélte Zsidákovits Csaba, a Fok-Föld Ingatlanközvetítő Iroda ügyvezetője. “Mikor megtaláltuk a vevőt, kikértük a tulajdoni lapot, és kiderült hogy a hölgy tulajdonjoga nincs is bejegyezve. Ekkor fogtuk a nála lévő adásvételi szerződést, és bementünk vele a földhivatalba. Meglepetésünkre az ott lévő szerződés nem egyezett a hölgyével, ráadásul a földhivatal egykor el is utasította. A vevő ily módon 15 évig éldegélt az ingatlanban, amely papíron nem is volt az övé.

A történetnek ezen a pontján megkerestük az egykori tulajdonost ? aki tanyára költözött, és körülbelül két hét után akadtunk a nyomára. Tőle tudtuk meg, hogy a szerződésen nem az ő aláírása szerepel, mi több, ebben a formában nem is látta a szerződést. Ekkor kerestük föl a szerződést készítő ügyvédet, aki először hallani sem akart a dologról, és egy hónapig csak titkárnőjén keresztül üzengetett. Végül saját ügyvédeinken keresztül fölvettük vele a kapcsolatot, így hajlandó volt velünk találkozni. Tőle tudtuk meg, mi történt valójában. A szerződést mindkét fél aláírta, a vételárat ki is fizették, majd az eladó vidékre költözött. Az ügyvéd csak ekkor vette észre, hogy hibás szerződést írt, így módosította. Nem akarta tovább bonyolítani a helyzetet, így alá is írta. Az újabb szerződés sem sikerül sokkal jobbra, a földhivatali hiánypótlásra pedig már nem is reagált az ügyvéd. Mikor minderre fény derült, vállalta, hogy mindent jóvá tesz; ő állta a 15 évvel későbbi adásvétel kapcsán fölmerülő összes költséget, az adótól az illetékig. Így rendeződött a tulajdonjog, mi pedig el tudtuk adni az ingatlant” – magyarázta az ügyvezető.

Persze nem minden történet végződik ilyen vidáman, különösen, ha az eladó maga keresi a bajt. Lajosmizsén például egy hölgy adta el a város szélén lévő házát, és az értékesítésből makacs módon kihagyott mindenféle ügyvédet és közvetítőt ? meséli a közkézen forgó történetet Gombkötő Gizella, a lajosmizsei G&G épületfenntartó Bt. ügyvezetője. A hölgy maga találta meg a vevőt, és az adásvételt is ő intézte, a vevő ügyvédje viszont nem volt a helyzet magaslatán, és a dokumentum szövegéből kifelejtette a fizetési határidőt. A szerződés megkötésével így széljegyre került a vevő tulajdonjoga, aki a kifizetést szinte a végtelenségig húzhatja. A hölgy ugyan megspórolta a közvetítői és az ügyvédi díjat, cserébe viszont kapott egy hibás, ennek ellenére érvényes adásvételi szerződést.

Ősiség törvénye?

Egy nevét nem vállaló ingatlanszakértő mesélte az alábbiakat: ?Egy ismerősöm nemrég vásárolt egy panellakást. Annak rendje s módja szerint megírták az adásvételi szerződést, amely bekerült a földhivatalhoz. A procedúra végén az ügyvéd elégedetten nyújtotta át az új tulajdoni lapot, amelynek tartalmán ismerősöm igencsak meglepődött. A lapon ugyanis két tulajdonos szerepelt ?-ed-?-ed tulajdoni hányaddal bejegyezve: az egyik ő maga volt, a másik pedig az a személy, akiről az utcát egykor elnevezték. A hibát sem az ügyvéd, sem pedig a földhivatal nem vette észre.