Logisztikai fejlesztések Budapesten túl is

A magyar
logisztikai fejlesztések mintegy 90 százalékát teszik a fővárosba,
illetve annak közvetlen környékére az elemzők. A főváros körül is az
M1 és M0 autópályák vonala mentén valósultak meg a fejlesztések az
utóbbi években. A keleti szektorban most készül az első projekt, az
M3-2/A-M0 közti területen.

A logisztikai létesítmények a nagy kereskedelmi központok és a
gyártóhelyek közelébe települnek, illetve oda, ahol az árukat
átrakják. Az áruházláncok és a termelő vállalatok is sokáig
Budapestről látták el egységeiket áruval, akkor is, ha 100
kilométert kellett szállítani azokat. A decentralizálás megindult,
de még távol áll attól, hogy a fővárosiakhoz hasonló méretű
létesítmények lennének a vidéken is.

Az elmúlt négy évre tehető a székesfehérvári Logisztár
felfutása. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő logisztikai
központban a MÁV Cargo is érdekelt. A helyi multinacionális cégek
azért tették ide saját ellátásukat, mivel így biztosabb a valós
idejű ellátásuk, mint Budapestről. (Ezek a társaságok egy gyenge óra
raktárkészlettel rendelkeznek, az ellátásukat a logisztikai
központra bízzák.)

Van kisebb logisztikai központ Nagykanizsán, de nyugatra haladva
a soproni és a győri a számottevőbb. Sopron egy vasúti átrakóból
fejlődött ki, míg a győrinek előnye, hogy dunai kikötővel is
rendelkezik. A szakértők viszont hiányolják a vasúti összeköttetést,
illetve megjegyzik, hogy a legtöbb árut igénylő cég, az Audi maga
intézi az ellátását, napi két irányvonatot közlekedtetve a magyar
üzem és Ingolstat között.

Keletebbre fordulva, Északon Miskolc és Tiszaújváros verseng
egymással. Miskolc az utak és vasutak találkozásánál fekszik, így az
elhelyezkedése előnyösebb, viszont az áru Tiszaújvárosban található,
illetve oda tart. Záhony az államilag kijelölt logisztikai centrumok
egyike, de a funkciója visszaszorult, az eszközei pedig
elhasználódtak.

Délebbre nézve, Debrecen élvezi Záhony visszaszorulásának
előnyeit. Ráadásul bekapcsolódhat a légi áruszállításba is. Szolnok
hátránya, hogy az autópálya nem érte el. Amíg a vasúti szállítás
dominált, nagy átrakó központ volt, de mára elvesztette jelentőségét.

A déli végeken Szeged és Baja áll a vártán. Mindkettőnek szerepe
lenne a délre irányuló áruforgalomban, de a délszláv háború
visszavetette a kereskedelmet, így logisztikai szolgáltatásra sem
volt szükség. A jövőben viszont komolyabb szerephez juthatnak.

A Dunával kapcsolatosan megjegyzik a szakértők, hogy az évből 3
hónapig hajózható, a többi időben vagy alacsony, vagy magas a
vízszint.

A gazdaság a jövőben várhatóan logisztikai szerephez juttatja
Kecskemétet, Békéscsabát és Veszprémet is.