Hogyan adózzunk az üdülési csekk és az iskolakezdési támogatás után?

Gyakori kérdésekre válaszok

Üdülési csekk

A júliusi változások alapján az üdülési csekkek béren kívüli juttatásként csak 2011. október 1-jéig adhatóak át, tehát a 2011. október 1-je után juttatott üdülési csekk a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként kezelendő, kedvező adózása megszűnik. Javasoljuk, hogy a ki nem osztott üdülési csekkeket lehetőség szerint 2011. szeptember 30-ig adják oda dolgozóiknak, az esetleges meglévő cafeteria-nyilatkozatok módosításával egyidejűleg, vagy ha további üdülési csekkeket szeretnének biztosítani számukra, ezt 2011. szeptember 30-ig tegyék meg. Nem változott az a szabály, hogy a minimálbér összegéig továbbra is béren kívüli juttatásként kezelhető az üdülési szolgáltatás nyújtása a munkáltató tulajdonában/vagyonkezelésében lévő üdülőkben.

Iskolakezdési támogatás

Az iskolakezdési támogatást béren kívüli juttatásként az iskolakezdést megelőző és követő 60 napon belül adhatnak munkavállalóiknak, az ezt követő kifizetés a magánszemély összevonandó jövedelmének minősül.

Kamatadó

A megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK Tanácsi irányelvet alkalmazva Man-sziget 2011. július elsejétől csatlakozott azon országok köréhez, amelyek automatikus információcserére térnek át, amennyiben olyan magánszemély számára juttatnak kamatjövedelmet, aki az Európai Unió tagállamában adóügyi illetőséggel bír. Ennek értelmében az Európai Unió országában illetékes magánszemély számára történő, manszigeti kifizetőtől származó kamatkifizetésekről az illetékes ország adóhatósága adatot kap, ezzel párhuzamosan Manszigeten megszűnik a kamatjövedelmek utáni forrásadó levonása. Magyarországon a magánszemély év végén az éves személyijövedelemadó-bevallásával együtt vallja be és fizeti meg a Man-szigetről származó kamatadót.

Ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredménye

Az Országgyűlés által elfogadott, az egyes gazdasági törvények módosítására vonatkozó törvény szerint az ellenőrzött külföldi társaságoknál kimutatott, de fel nem osztott adózott eredmény a magánszemély számára továbbra is az egyéb jövedelemre vonatkozó adókötelezettséggel bír, kivéve, ha arra az amnesztiatörvényt alkalmazzák, mert ez esetben a kedvezményes, 10%-os adókulcs alkalmazandó.

Harmadik országból kiküldött munkavállaló biztosítása

A jelenlegi társadalombiztosítási szabályok szerint nem terjed ki a biztosítás a külföldi munkáltató által Magyarországon kiküldetés keretében foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő magánszemélyre. Ez a szabály 2012. január 1-jétől úgy módosul, hogy ha előreláthatóan a kiküldetés meghaladja a két évet, a magánszemély biztosítottá válik, már 2012. január 1-jétől. Amennyiben a kiküldetés előre láthatólag kevesebb mint két év, nem keletkezik társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség. Fontos megjegyezni, hogy egy-két hónap eltérés a kiküldetés hosszára vonatkozóan gondot okozhat a foglalkoztatók számára, emiatt érdemes gondosan felülvizsgálni a már meglévő, illetve megtervezni a készülő kiküldetéseket.

A jelenleg már folyamatban lévő kiküldetések esetén a két év időtartamot 2012. január 1-jétől kell alkalmazni. Előfordulhat, hogy a kiküldött érkezése pillanatában még két évnél rövidebb kiküldetésről van szó, de a kiküldetés később mégis meghaladja a két évet. Ebben az esetben a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján, a kiküldetés kezdetétől, visszamenőleg társadalombiztosításijárulék-köteles az összes jövedelme, azaz önellenőrizni kell, annak következményeivel együtt (pótlék). Egyedi kérelem alapján a törvény nem biztosít lehetőséget a mentességi idő meghosszabbítására. Amennyiben a kiküldetést két évnél hosszabb időre tervezik, de mégis hamarabb tér haza a magánszemély, úgy szintén önellenőrzésnek van helye, és a megfizetett járulékok visszajárnak. Ha egy kiküldött a kétéves kiküldetése végén hazatér, úgy három évet kell várnia ahhoz, hogy újra két évet társadalombiztosításijárulék-mentesen tölthessen Magyarországon.