Szeptember 1-től megszűnik a gáz-és távhőtámogatás, változik az álláskeresési járadék és a közmunka bére

Szeptember 1-jétől, azaz e hét csütörtökétől egy sor fontos szabályozás lép hatályba. Kibővül az Ab, jön a chipsadó, büntetés fenyegeti a külföldi rendszámmal autózókat, változik az álláskeresési járadék és a közmunkáért adható legkisebb bér, megszűnik a szociális gáz- és távhőtámogatás, állami kézbe kerül a termékdíj-köteles hulladékokkal való gazdálkodás. Indul a tanyaprogram, jobban védik az üdülési jogot vásárlókat.

Jelentősen szigorodnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésének szabályai. Szűkre szabottan lesz jogos a külföldi rendszám használata, egyrészt ha az üzembentartó belföldi, de nem természetes személy, amely külföldön bejelentett, magyarországi székhelye (vagy telephelye) van és rendszeres tevékenységet is végez itt, és a tulajdonos a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte. Másrészt, ha a járművezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van a járművet harminc napnál rövidebb ideig használja belföldön, ha azt egyébiránt a rendszeres külföldi munkavégzés érdekében vezeti. Utóbbi esetben a használathoz az üzembentartó írásbeli hozzájárulása is szükséges, a jármű birtokba adási időpontjának megjelölésével – hívja fel a figyelmet az RSM DTM hírlevele. A külföldi rendszám használatának jogosságát a jármű üzembentartója vagy vezetője a közúti ellenőrzés során közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni. Ennek hiányában a jármű rendszáma és a forgalmi engedély a helyszínen bevonható, illetve végső soron 800 000 forintig terjedő bírsággal sújtható az üzembentartó vagy a vezető. Szeptembertől változnak a P- és az E-rendszámok kiadásának szabályai is.

Beépül a lakásfenntartási támogatásba a szociális alapú gáz-és távhő-ártámogatás. A lakásfenntartási támogatást az önkormányzatokon keresztül lehet igényelni, és része lesz az eddigi fűtési támogatás is, amit a fával, szénnel, vagy más módon fűtők is igényelhetnek – a rezsitartozás nem akadály. A rászorulók havi 2500 és 7900 forint közötti összeget kaphatnak, az önkormányzatok megvizsgálhatják majd a jogosultságot, az egy főre eső jövedelem mellett szempont lesz a család nagysága és a lakás, ház mérete is. A támogatás megállapításához szükséges jövedelemhatár 71 250 forint, vagyis az öregségi nyugdíjminimum 250 százaléka lesz az eddigi 150 százalék helyett. Azoknak, akik eddig is jogosultak voltak a lakásfenntartási támogatásra, nem kell újra igényelniük a támogatást az azt a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapják. Ugyanakkor azoknak, akik eddig jogosultak voltak a gázár- vagy távhőtámogatásra, szeptember elsejétől nem jár tovább automatikusan a lakásfenntartási támogatás, mivel több ponton változtak a feltételek. A lakásfenntartási támogatásra az idei költségvetés mintegy 22,5 milliárd forintot biztosít, amiből szaktárca becslése szerint szeptembertől 700-800 ezren részesülhetnek majd. A Népszabadság szerint jelenleg közel egymillió család részesül kifejezetten csak szociális gáz- és távhő-ártámogatásban. Ha ehhez hozzáveszik, hogy számos más jogcímen is igényelhető lesz a támogatás, a kormány szándékai ellenére sokan eleshetnek majd a kedvezményektől.

Szeptember elsején kezdi meg működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A 100 százalékban állami tulajdonban lévő nonprofit társaság egyetlen állami szervezetként irányítja a jövőben a termékdíj-köteles hulladékok begyűjtését és hasznosítását. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár szerint az ÖHÜ-hoz jövőre várhatóan 26 milliárd forint termékdíj folyik be, ez a hulladékgazdálkodás fedezetéhez járul hozzá. A szelektív hulladékgyűjtést kívánják ösztönözni a lakosságnál – egyes hírek szerint ezzel párhuzamosan csökkenhet a hulladékgyűjtő udvarok száma. (Az ösztönzés pontos módjaival kapcsolatban egyelőre a szaktárca válaszait várjuk.) A tervek között szerepel továbbá a lomtalanítás rendszerének átalakítása is, az előre rögzített, körzetesített menetrend helyett telefonhívásra évente legfeljebb kétszer házhoz jönnének a felhalmozódott lomokért.

Csütörtöktől hatályos az álláskeresési ellátás változására vonatkozó jogszabályi módosítás. A Foglalkoztatási Hivatal szerint szeptember elsejétől az álláskeresési járadékra az a nyilvántartott álláskereső lesz jogosult, aki az álláskeresővé válását megelőzően rendelkezik legalább 360 nap munkaviszonnyal, vagy olyan vállalkozói jogviszonnyal, amely után a munkaerő-piaci járulékát megfizetették, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát ajánlani. Az álláskeresési járadék összege a járadék iránti kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben elért átlag járulékalapok 60 százaléka, maximum a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap lesz. A közfoglalkoztatási ideje alatt a járadék folyósítását szüneteltetik. A hivatal tájékoztatása szerint a járadék összegének kiszámítási módja nem változott. Az ellátás mértékének maximális összege viszont változik: korábban az álláskeresési járadék maximális összege a minimálbér 120 százaléka volt a folyósítás első időszakában, ez maximum 91 napig járt. Szeptember elsejétől az álláskeresési járadék maximum a minimálbér összege lehet a járadék folyósításának teljes időtartamára. Bérpótló juttatásban – ennek neve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változik -, az részesülhet, akik részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg. Annak az álláskeresőnek, aki nyilvántartásba került, “a felajánlott munkát, ide értve a közfoglalkoztatást is a jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonnal el kell fogadnia”.

Szeptember 1-jétől havonta bruttó 57 ezer forint lesz a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak kötelező legkisebb bére, a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörök betöltése esetén – ez nettó 47 ezer forintnak felel meg. Hetibér alkalmazása esetén 13 120 forintot állapít meg a rendelet, vagyis azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik így kapják majd fizetésüket, a végösszeg havonta 52 480 forintra jön ki. Ugyanennyi gyűlhet össze a napibérből is, ami 2624 forint lesz – írta a HVG. Azoknak, akik középiskolai végzettséget igénylő munkát végeznek, bruttó 78 ezer forint (nettó 60,6 ezer) lesz a kötelező legkisebb bérük, ez lesz az úgynevezett garantált közfoglalkoztatási bér. Nekik 17 950 forint lesz a hetibérük (ez havonta bruttó 71,8, nettó 56,7 ezer forintra jön ki), a napibérük pedig 3590 forint. Az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bér nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél, ami idén 28 500 forint.

Összesen 825 millió forintra pályázhatnak szeptember 1-től 30-ig pályázhatnak az őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek a Tanyafejlesztési Program keretében. A program forrásai összesen 207 településen vehetők igénybe, a támogatás mértéke települési és térségi fejlesztéseknél a beruházás teljes költségének 90 százaléka, míg tanyagazdaságok fejlesztésénél 75 százaléka. Előleget is lehet igényelni, amely a megítélt támogatás összegének legfeljebb 25 százaléka lehet. A tanyaprogram legfontosabb pályázati céljai: a rossz állapotú utak felújítása, az ehhez szükséges gépek beszerzése, a tanyai áruk piacra jutásának elősegítése, állatállomány kialakítása, bővítése, térségi tanyafejlesztési programok kidolgozása, vetőmag és gyümölcsfa beszerzése, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítása, a tanyagondnoki szolgálat fejlesztése, valamint a gazdálkodáshoz szükséges eszközök, épületek korszerűsítése.

Szeptember 1-től igényelhető az Agrár Széchenyi kártya is, amelynek célja, hogy az agrárgazdaság szereplői könnyebben juthassanak finanszírozási forrásokhoz. A kormány a Széchenyi Kártya Programot kiterjesztette az őstermelőkre, a családi gazdaságokra, az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. Az egy, kettő vagy három éves lejáratú folyószámlahitel összege minimum 500 000 forint, felső határa 25 millió forint. A konstrukcióhoz a magyar állam 2 százalékos kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít. A kedvezményes folyószámlahitel felvételét az AVHGA kezességvállalása segíti. Az éves kezességvállalási díj 50 százalékát az állam átvállalja. A kérelmeket a KA-VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban lehet benyújtani. A kormány a költségvetésből 600 millió forint támogatást biztosít 2011 második félévére annak érdekében, hogy a kamattámogatást és a kezességi díjtámogatást finanszírozza.

Új szabályozás lép életbe az a jogszabály, amely az üdülési joggal rendelkező fogyasztókat az eddiginél nagyobb védelemben kívánja részesíteni. Az új Kormányrendelet a jelenleg még hatályban lévő, az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II.5.) Kormányrendeletet váltja fel – tájékoztatott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Újdonság, hogy a jogszabály kimondja: a szerződéskötést megelőzően az írásbeli tájékoztatót díjmentesen kell a fogyasztó részére bocsátani. Egyértelműen rögzíteni kell a fogyasztó által fizetendő ellenértéket és a további kötelező költségeket. Ugyanígy tisztázni kell a szerződés keretében nyújtandó alapszolgáltatásokat és alapszolgáltatásokon kívüli igénybe vehető létesítményeket, azok pontos leírását, valamint azt, hogy ezek igénybevételéért a fogyasztónak külön térítési díjat kell-e fizetnie. A külön szerződésekhez kapcsolódó formanyomtatványok mindegyikének továbbá az elállási jogról való tájékoztatást is szükséges tartalmaznia. Lényeges, hogy az új jogszabály a hagyományos értékesítéstől megkülönbözteti azokat a termékbemutatókat, amelyek során az üzlet székhelyén vagy telephelyén kívül kötik meg az üdülési jogra vonatkozó szerződést. Ennek kapcsán kimondja ugyanis, hogy már a rendezvényre szóló külön meghívónak tartalmaznia kell annak tényét, hogy ha a fogyasztó számára szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot kívánnak tenni és a rendezvényt külön e célból szervezik. A jogszabály a már írtak szerint a vállalkozásokra szigorú tájékoztatási kötelezettséget ró, így például a fogyasztónak külön és kifejezetten fel kell hívni a figyelmét még a szerződés megkötése előtt az őt megillető elállási jogra és annak határidejére. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy e határidő előtt a fogyasztótól nem követelhető és nem is fogadható el semmilyen jogcímen fizetés. Az indokolás nélküli elállási jog kapcsán a határidő 14 napra változik, ám ez egy évvel meghosszabbodik, ha a vállalkozás megsérti az indokolás nélküli elállási joggal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét.