2014-ig nem várható növekedés az európai építési piacon

BUILDECON, az EUROCONSTRUCT magyar tagja részt vett a 73. Konferencián, melyre 2012. június 15.-én került sor Londonban, a szervezet angol tagja, az Exprerian szervezésében. A délelőtti ülés középpontjában az európai építési piacok – a lakás, a nem-lakás célú magasépítés és a mélyépítés – előrejelzése állt 2014-ig.

A házigazda angol szakértő az összefoglalóját egy 2020-ig lehetséges forgatókönyvvel is kiegészítette, amely szerint a lakásállomány felújítása, energia-hatékony korszerűsítése, a vízépítés és az energetikai építés stabilizálódása, esetleg kismértékű növekedése a három stabilnak látszó építési piac Európában.

A délutáni ülés előadásai a 2012-es Londoni Nyári Olimpiai Játékok kapcsán a nagy sportesemények, azok megvalósítása és a nagyvárosi regeneráció lehetséges összekapcsolását járták körül.

 

 A konferencia legfontosabb megállapításai

 

Európa félelme, hogy a görög válság átterjed több más országra is – a 19 EUROCONSTRUCT ország-elemzés 2012 április-májusban készült – azt eredményezte, hogy a prognózisok 2012-2014-es idő-szakra kedvezőtlenebb összképet mutatnak, mind a GDP, mind az építési teljesítmény tekintetében.

· A párizsi, félévvel korábbi prognózist – a 2012-ben várható összteljesítmény 0,3%-os csökkenését a londoni konferencia -2,1%-ra változtatta;

· A 2013-as építési piaci várható összteljesítményt 1,8%-os növekedésről -0,4%-ra csökkentette;

· A legalacsonyabb teljesítményt a mélyépítés adja, mert 2014-ig évi 1,4%-os átlaggal csökken;

· Építési teljesítmény tekintetében felerősödik az észak/dél elválasztó vonal, különös tekintettel Spanyolország, Portugália és Olaszország további zuhanására;

·  Kelet-Közép Európa négy országában is eltérő a fejlődés, Lengyelország és Szlovákia, ha kismértékben lassul is, a következő években is pozitív marad, míg a cseh és a magyar építés továbbra is a válság hatása alatt, rosszabbul teljesít.

·  A magyar építési piac 2012-ben tovább zsugorodik, a Buildecon tanulmánya alapján közel 4%-kal. 2013-ban trendforduló várható, az EU források felhasználásának fokozatos felgyorsításával. Az energia takarékos épület felújítások a növekedést felerősíthetik 2014-re.

Az európai építési teljesítmény mintegy 12%-kal alacsonyabb 2012-ben, mint 2008-ban volt.

 

A mélyépítés a legnagyobb visszahúzó erő a 2014-ig várható teljesítményben

 

2008-2011 között a magasépítésben (lakás és nem-lakás célú) tapasztaltuk a legnagyobb visszaesést, évi 13% illetve 14%-ot. Ezzel szemben a mélyépítés éves átlagban csupán 7%-kal esett vissza. Az előrejelzés időszakában, 2012-2014 között, a mélyépítés évi 1,4%-kal csökken, míg a lakásépítés 0,9%-kal növekedni kezd és a nem-lakás célú magasépítés is, ha kismértékben, de évi 0,4%-kal növekedésbe fordul.

 

 Új jelenség: Észak-déli törésvonal

 

Már korábban is megfigyelhető volt az eltérő struktúra egyes északi és déli országok esetében, mint pl. Nagy-Britannia és Olaszország. Az eltérő sebességű fejlődés fogalma is létezett az északi (un. fejlett) és a déli (un. fejlődő) országok tekintetében. Azonban az építési teljesítmény esetében nem használtunk erre külön terminológiát.

Ha azonban az előrejelzési időszak építési teljesítményeit nézzük, le kell vonnunk bizonyos következtetéseket ebben a tekintetben is. Fel kell ismernünk, hogy a szabályokat erősítő kevés kivétel ellenére az EUROCONSTRUCT északi országai folyamatosan jobban teljesítnek.

A 2012-2014-es időszakban az EUROCONSTRUCT országokat négy csoportra osztjuk, éspedig:

· Dánia és Norvégia évi átlagos 2%-kal fogja növelni építési teljesítményét

· Egy lényegesen nagyobb csoport – Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és az Egyesült Királyság – átlagos éves teljestménye 0,1 és 2% közötti növekedést produkál

· Öt további ország építési teljesítménye éves átlagban 0% és -3% között alakul. Ezek: Belgium, Csehország, Finnország, Olaszország és Hollandia.

· Végül három országban – Írország, Portugália és Spanyolország – ezekben az évekeben továbbra is mély recesszióval kell számolnunk.

 

 A Londoni Olimpia színhelye és létesítményei az urbanisztikai revitalizáció eszközei. Elkötelezettség az utókor felé

 

A 73. Londoni EUROCONSTRUCT konferencia választott témája a rendező ország és helyszín következményeként természetesen irányult az Olimpia helyszínének, létesítményeinek és filozófiájának bemutatására. A mintegy 2,5 négyzetkilométeres, barnamezős, rendkívül szennyezett terület kiválasztása azzal a szándékkal történt, hogy a környezeti szennyezéstől megtisztítandó, közlekedéssel felfejlesztett, parkosított terület az Olimpiai Játékok után az ide költözőknek minőségi életet kínáljon. Ez az elgondolás széleskörű támogatásra talált és mintául szolgál a majdani nagy sportlétesítmények utóhasznosításának megoldására is.

A Londoni Olimpia három legjelentősebb létesítménye: a Stadion, az Anish Kapoor térplasztika és a kibővített Aquatic Centre, Zaha Hadid tervei alapján (a két szárnyat – pótlólagos lelátók az Olimpiai Játékok után lebontják).

(szerző: Gáspár Anna/BUILDECON)