Nem takarékoskodunk: 20-30%-os túlfogyasztás a jellemző

Az utóbbi évek folyamatos energia díj emeléseinek következtében egyre erősebb az igény a fogyasztókban az energiafelhasználás költségeinek csökkentésére, lényegi megtakarítást azonban mégis kevesen realizálnak.

Még az üzleti fogyasztók többségének esetében is  az energia felhasználással kapcsolatos kiadások felülvizsgálata megáll a szolgáltatóváltásnál, ami csupán egyszeri kiadáscsökkentést jelent és nem valódi megtakarítást. A Dome Energy szakértői szerint például csak a villamosenergia esetében a 20-30%-os túlfogyasztás a jellemző.

Magyarország energiafelhasználása éves szinten 1050 petajoul körül alakul, aminek több, mint egyharmadát a lakossági fogyasztás, másik egyharmadát pedig jellemzően a közintézmények felhasználása teszi ki. Ez az arány több mint 10%-kal magasabb az európai átlaghoz viszonyítva. Nem meglepő a különbség, ha az épületek korszerűségét vesszük figyelembe. Míg az EU fejlettebb régióiban a lakóépületek kisebb része számít korszerűtlennek, addig hazánkban az épületeink több, mint háromnegyed része elavult energiafelhasználási szempontból. A lakossági energiafelhasználás arányát tekintve a legnagyobb részt, 75,85%-ot a fűtés, 10,73%-ot a melegvíz, 7,15%-ot pedig a főzés energiaigénye tesz ki.

A Magyar Megújuló Energia Szövetség legutóbbi felmérése alapján a hazai lakosság tisztában van magas energiafogyasztásával, és komolyan érdeklődik az energiatakarékos megoldások iránt. Ugyanakkor az energetikai tanácsadással foglalkozó szakemberek szerint ennek ellenére általános az energia túlfogyasztás. „Ugyan az energiatakarékosság iránti igény egyre erősebb a magyar lakosság körében, a hangsúly jelenleg a költségcsökkentésen van, az energia felhasználás hatékonyságának fokozása helyett. Valójában azonban a tudatos energiagazdálkodás több ennél: egyszerre jelenti a felhasznált energia mennyiségének csökkentését és a különféle gépészeti berendezések hatásfokának javítását. Általános jelenség, hogy a lakossági fogyasztók az energia költségeik csökkenését a mindenkori kormányzattól várják, és kevés az olyan energiatudatos felhasználó, aki képes felismerni, hogy az energiahatékonyság rövid időn belül megtérül. Még az üzleti fogyasztók esetében is a többség az energiamenedzsment alatt csupán a szolgáltatóváltást érti” – mondja Tengeri Attila, a Dome Energy szakembere. 

2008 eleje óta a szabad szolgáltató választás lehetősége mindenki számára adott, jelenleg is közel 20, a piacon is aktív energiaszolgáltató van, azonban ezek ajánlata még ma is csak a nagyobb üzleti fogyasztók körére terjed ki. Ez érthető is, hiszen egy átlagos városi 50-60 négyzetméteres lakás energiafogyasztása kb. 1500-2500 kWh havonta, egy 120-150 négyzetméteres családi házé pedig nagyjából 3000-4000 kWh. Láthatóan ez a nagyságrend kevés haszonnal, és sok kockázattal jár a szolgáltatók számára.

„Téves gondolat, hogy az energián nem lehet spórolni, hiszen tapaszatalataink szerint a 20-30%-os túlfogyasztás az általános. Az elavult háztartási berendezések, a nem megfelelő hőszigetelés vagy akár az újépítésű ingatlanok esetében a rosszul megválasztott berendezések, a túl alacsony vagy éppen túl magas kapacitás óriási energiapazarlást eredményeznek. Szerencsére mára már egyre több üzleti fogyasztóban tudatosodik, hogy az energia költségekkel való foglalkozás mindennapos feladat kell, hogy legyen, tekintettel arra, hogy a működési költségeknek akár a felét is kitehetik az energiaköltségek. Egy szakszerűen végzett energia audit eredményeként azonban éves szinten a fogyasztástól függően akár több 10 ezer kWh is megspórolható” – teszi hozzá Tengeri Attila.

Az energia auditálás komplex folyamat, és összetett szakértelmet igényel. Első lépésként történik az adott helyzet felmérése, az ingatlanban lévő rendszerek, berendezések üzemelésének vizsgálata. Ezt követi a bejövő energia fogyasztás megoszlásának elemzése (primer energiafelhasználás), illetve ha van ilyen, akkor a különféle energiatermelő berendezések által előállított szekunder energiák felhasználási körének vizsgálata. A teljes energiaellátási- és felhasználási struktúra pontos ismeretére, az ebből levonható helyes következtetésekre van szükség a berendezések hatékonyságának javításához.

Forráskérdés

Sok esetben persze az energiatakarékosság gátja, a korszerűsítésre rendelkezésre álló források hiánya. Szakemberek szerint tény, hogy sokan érdeklődnek az energiatakarékossági megoldások iránt, a korszerűsítésre szánt keretek viszont gyakran szűkösek. Bár vannak olyan pénzintézetek, amelyek kifejezetten energiatakarékossági beruházásra kialakított hitelkonstrukciókkal rendelkeznek, és EU-s pályázati lehetőségek is mindenki számára rendelkezésre állnak épületeink háromnegyede energetikai szempontból még mindig korszerűtlen. Jól példázza az igények és a rendelkezésre álló források kapcsolatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2011. augusztus 15-én, 1,6 milliárd forint keretösszegben indított Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogramja, amely egészen pontosan 2 napot élt meg. 2011. augusztus 17-re a mintegy 550 beérkezett támogatási igény kimerítette a rendelkezésre álló forrásokat, ezért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a program felfüggesztése mellett döntött.