Szűkítik az állami cégek átjátszásának lehetőségét
Fél évvel januári hatályba lépése után a kormány módosítaná a nemzeti vagyonról szóló törvényt. Hegmanné Nemes Sára államtitkár parlamenti expozéjában elmondta, a módosításokra az elmúlt hónapok tapasztalatai miatt van szükség, több helyen pontosítják, illetve szigorítják a szabályozást.
Kifejtette, hogy a szövegpontosításokkal az értelmezési nehézségeket próbálják kiküszöbölni, a korlátozásokkal pedig a nemzeti vagyon hatékonyabb védelmét szeretnék elérni. Ezek között említette a javaslat azon pontját, amely a helyi önkormányzatok forgalomképes vagyonelemeit is meghatározza és kimondja, hogy a nemzeti vagyonhoz tartozó állami és önkormányzati gazdasági társaságok vagyonkezelésbe nem adhatók. További szigorítás, hogy állami vagy önkormányzati közgyűlési kontrollt vezetnek be azoknál a társaságoknál, ahol tőkeemeléssel csökkenne az állam vagy az önkormányzat részesedése, új rendelkezésként pedig meghatározzák, hogy milyen értékesítési szabályokat kell alkalmazni az osztott tulajdon esetében. A módosítás kimondja továbbá, hogy állami és helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységét, gazdasági jogát csak koncesszió útján engedheti át.
Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában felsorolta a módosítás főbb elemeit, majd közölte: a módosítás főbb indokai a törvény eltérő értelmezése, a nemzeti vagyon fokozottabb védelme, egyes fogalmak pontosítása, valamint a rendelkezések egyértelművé tétele. Józsa István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy már a beterjesztés is törvénysértő volt, mert 72 órával a tárgyalás előtt nem lehetett elérni a tervezetet. Ezt követően kifejtette, hogy a decemberi “rohamtempóban” elfogadott törvény kijavítása, valósághoz igazítása a cél. Pozitívumként értékelte, hogy megszüntetik azt a “fejlesztésellenes” rendelkezést, amely szerint az országos közutak az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak, forgalomképtelenné válnak és nem terhelhetők meg banki fedezetként. Hozzátette: valóban javul a szabályok alkalmazhatósága, de az eredeti problémák megoldására a javaslat nem alkalmas.
Aradszki András a KDNP nevében azt mondta, minden vagyonkezelő szervezet a törvénytervezet elfogadása esetén nagyobb jogbiztonságban tud majd működni, és a módosítások valóban koherencia-zavart hárítanak el. Nyikos László (Jobbik) azt mondta, “lesújtó” véleménye van a tervezetről. Felszólalása szerint alapvető probléma, hogy nem definiálták a vagyon fogalmát, és egyéb fogalmi zűrzavarok vannak, amely mögött súlyos tartalmi tudatlanság rejlik, ezért érthetetlen a törvényjavaslat. Hozzátette, hogy néhány részelemét elfogadja, de módosító javaslatokkal sem lehet “megjavítani” a tervezetet, mivel annak “a nyaka véres”. Hegmanné Nemes Sára a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a törvény értelmezése miatt kell pontosítani a szabályokat, a “rohamtempó” okaként pedig a nemzeti vagyon azonnali, kétharmados védelmét jelölte meg.