Áfacsalásban jók vagyunk

Ami a rendszerváltás után a gázolajszőkítés volt, az ma az élelmiszer-áfacsalás: becslések szerint akár 300 milliárdot is elérheti az ilyen adócsalás mértéke.

Az egymilliárd eurót (jelenlegi árfolyamon számolva 296 milliárd forint) is elérheti az egyes termékek (különböző olajok, cukor, kávé és hús) értékesítéséhez köthető adócsalás – ídézi a Reuters hírügynökséget a Portfolio.hu.

Jelenleg Magyarország a legfőbb olyan hely, ahol előfordul az ilyen típusú áfacsalás – jelentette ki a hírügynökségnek Buff Greebe, a társaság Duna-régiójáért felelős igazgató.

A cikk emlékeztet arra, hogy az idei évtől a 27%-ra emelt legfelső magyar áfakulcs a legmagasabb az egész Európai Unióban, ami az illegális kereskedelmet Magyarországon rendkívül nyereségessé teszi.

A Bunge társaság szerint kevés közvetlen bizonyíték van arra, hogy ténylegesen kik állnak az áfacsalás mögött, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a legálisan működő cégek kivonulnak.

Az ellenőrök elmondása szerint általános az a módszer, hogy egy adott vállalkozás másik uniós tagállamból importál az importáfa megfizetése nélkül, majd ezt különböző közvetítő cégeken keresztül értékesíti a kereskedőknek, már áfával együtt, és így a különbözetet zsebre vágja.

Az Europol becslései szerint az egész Európai Unióban éves szinten 100 milliárd euróra tehető az áfacsalásból fakadó veszteség. Ez a számítás Magyarország esetében 5 milliárd euróra becsüli a kárt.

Aszalós Andrea, a NAV bűnügyi sajtóiroda sajtófelelőse a hírügynökségnek kifejtette, hogy vizsgálatok egyre hatékonyabban derítik ki, hogy kik állnak a cég mögött. “Ahogyan a rendszerünk sorra leplezi le a kockázatos vállalatokat, az adóhatóság pénzügyi nyomozói úgy válnak egyre hatásosabbá” – mondta.

A hírügynökség cikke arról is beszámol, hogy az amerikai Bunge összeállt Magyarország legnagyobb agrárcégével, a Bonafarmmal annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az áfacsalás méretére és arra, hogy a kormány hatásos ellenszert találjon a problémára.

“Ez nem egy új jelenség, az áfa kivetése óta jelen van” – nyilatkozta a hírügynökségnek Csányi Sándor, a Bonafarm tulajdonosa, aki egyúttal az OTP Bank vezére is. Hozzátette, hogy minél nagyobb az eltérés a magyar áfakulcs és a környező országok áfakulcsa között, annál nagyobb a késztetés a csalók számára.

A magyar adóhatóság a Reutersnek elmondta, hogy számos nyomozást indítottak és az előző évben 375 millió eurónyi adócsalást derítettek fel, melynek legnagyobb része az áfát érinti.