Hogyan takarítsunk meg 78 milliárdot?

A 2014 áprilisában megrendezett Intermodális Szakmai Nap résztvevői szerint megfelelő intézkedésekkel a közúti áruforgalom 5-10 %-a vasútra terelhető. Az áttereléssel éves szinten közel 78 milliárd forinttal csökkennének az állami útfenntartási kiadások és 8,3 millió tonna plusz megbízással nőne a vasúttársaságok forgalma.

Az esemény kapcsán az MLSZKSZ elemzést készített a hazai intermodális forgalom helyzetéről, amelyből kiderül, hogy 2013-ban a teljes magyarországi érkeztetésű kombinált árufuvarozási forgalom közel 4 %-kal csökkent. A vasúti forgalom 5 %-kal nőtt 2013-ban, ennek ellenére a kombinált forgalom vasúti ágazaton belüli részaránya továbbra is megközelítőleg 12 % maradt. Ez az érték Európa fejlettebb részén 20 % körül mozog.

Az intermodális fuvarozás közúttal szembeni versenyhátrányának oka, hogy az elmaradt fenntartási és fejlesztési munkák miatt romlott a vasúti pályák állapota, viszont használatának díja a legmagasabbak között van Európában, miközben a szállítmányozó vonatok nem menetrendszerűen közlekednek.

A szakemberek megfogalmazták az irányelveket – amelyek megvalósításával növelhető a hazai intermodális áruszállítás hatékonysága és ezáltal versenyképessége.

Olyan ösztönző rendszerre van szükség, amely előnyben részesíti a környezetkímélő közlekedési módokat, az intermodális logisztikai szolgáltató központok (kombiterminálok, kikötők) 70 km-es körzetében a központokba el/felfuvarozó közúti nehézgépjárművek legyenek útdímentesek, az új vasúti forgalmak pedig kapjanak díj- kedvezményt a bevezetés időszakára.

Az ipartelepek és logisztikai létesítmények megvalósításakor előnyben kellene részesíteni azokat a vállalkozásokat amelyek támogatják az intermodális fuvarozást (például vasúti kapcsolatot alakítanak ki, kikötőfejlesztést végeznek, intermodális fuvarozásra képes járműparkot tartanak), illetve a csomagolást konténeres fuvarozással továbbítható módon végzik.

Biztosítani kell a vasúti árufuvarozás esetében a menetrendszerűséget. Egyszrűsíteni kell a logisztikai szakmát érintő szabályzókat, fejleszteni kell a vasúti infrastruktúrát, – például a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítésével, és felszámolni a vasúti lassú jeleket.

A konténeres vízi fuvarozás területén a korábbi konvojos rendszerek helyett új megoldásokat kell keresni. Például a kisebb kapacitású önjáróhajók használata jelentősen enyhítené a kisvíz/nagyvízből származó, közlekedést akadályozó problémákat.

Az ország versenyképessége érdekében Záhony térség logisztikai versenyképességét javítani kellene, és logisztikai kínálati pozícióba kellene hozni az országot, így teremtve meg azt a vonzóképességet, ami további termelő potenciálokat eredményezhet.

Az intermodális szállítás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.