Véget ér a menekülés Budapestről?

Az előző évtized nagy slágere az agglomerációba való kiköltözés volt, így tíz év alatt nettó 90 ezren hagyták el Budapestet elővárosokért. A 2008-as válság azonban a migrációs trendeket is jelentősen átalakította, ami a szuburbanizációs folyamat megtörésével járt, így könnyen lehet, hogy idén már többen költöznek be a fővárosba, mint amennyien elhagyják azt – derült ki a KSH friss tanulmányából.

A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők: 

• A 2011. évi népszámlálás adatai szerint 2001 és 2011 között Budapestről az agglomerációba távozott 137 ezer fő, miközben a budapesti agglomerációból a fővárosba költözők száma 47 ezer volt.
  
• Az ezredforduló után felgyorsult a népesség kiáramlása a környező területekre, majd a 2008 után bekövetkező válság ezt a szuburbanizációs folyamatot megtörte. Ezután a kiköltözők száma gyorsan csökkent, miközben az agglomerációból Budapest felé irányuló költözések száma növekedésnek indult. Bár az időszak végére minimálisra csökkent, végig fennmaradt az agglomeráció vándorlási többlete Budapesttel szemben.
• 
• A szuburbanizálódás szoros kapcsolatot mutat a lakásfinanszírozási rendszer folyamataival. Kimutatható a 2002-ben bevezetett támogatott lakáshitelezés hatása csakúgy, mint később a devizahitelezés által generált piaci fellendülésé, majd a lakáspiaci válságé. A lakáspiaci konjunktúrának meghatározó szerepe volt abban, hogy a lakosság gyorsuló ütemben hagyta el a fővárost 2001 után.
•  
• 
• Erős területi kapcsolat mutatható ki a peremkerületek és a szomszédos agglomerációs szektorok között. Kiemelkedő jelentősége van vándorlási szempontból Érdnek, Szigetszentmiklósnak és Dunakeszinek, ahol nagyarányú lakásépítés zajlott, olcsó társasházi lakásokat kínálva a kiköltözőknek.
• 
• A fővárost elhagyók többsége családos, házas, 30 év feletti, míg a Budapestre költözők között felül-reprezentáltak a fiatalabb, egyszemélyes háztartások. A költözések jellemző iránya eltérő a családi életciklus különböző szakaszaiban. A fiatal egyedülállók, a tanulmányokat folytatók jellemzően a főváros felé, a családok pedig az ellenkező irányba mozognak. Bár az idősebbek területi mobilitása általában nem jellemző, Budapestről az agglomeráció felé számottevő mértékben költöznek a nyugdíjas korosztály tagjai is.
• 
• A lakáspiaci árak folyamatos emelkedését a 2008-ban kezdődő gazdasági válság megtörte. 2008 után az árak mindenütt csökkentek, ennek mértéke azonban eltérő: míg a legnagyobb visszaesést elszenvedő délkeleti szektorban 22 százalékkal csökkentek az árak, addig a legjobb helyzetű nyugati szektorban mindössze 7 százalékkal.