Már majdnem elértük a 2001-es szintet!

Budapest ingatlanpiaca kezd magához térni: ezt igazolja, hogy a 2013-as év 100 millió eurónyi ingatlanfejlesztése után 2014-ben 152 millió euró értékű beruházásra és 71 ezer négyzetméternyi ingatlan felépítésére számítanak az ingatlanfejlesztők többségét tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület tagjai. Jelenleg 600 ezer négyzetméternyi új fejlesztés áll startra készen – a gazdasági mutatók tartós javulása “élesítheti a start gombot” – jelentette be az IFK a második alkalommal megrendezett Ingatlanfejlesztés Napján.

Az idén várhatóan elrugaszkodik a mélypontról az ingatlanfejlesztés Magyarországon. 2013-ban ugyanis mindössze 108 millió euró értékben valósítottak meg fejlesztéseket az IFK tagvállalatai, amely – amint a grafikonon is jól látszik – 13 éve a leggyengébb teljesítmény volt. A tagok adatszolgáltatása szerint viszont 2014-ben ennél 29 százalékkal nagyobb értékű fejlesztés valósul meg 152 millió euró értékben. Növekszik a fejlesztések alapterülete is, a 2013-as 42 000 négyzetméter után az idén 71 000 négyzetméternyi iroda, raktár, üzem és lakóépület munkálatai zajlanak. 

“Három év után ez lesz az első alkalom, hogy az ingatlanfejlesztés teljesítménye javul” – mondja Takács Ernő, az IFK elnöke. “Az okok között szerepel a makrogazdasági mutatók és ezáltal a befektetői bizalom javulása, a GDP mértékének növekedése, amelynek köszönhetően az ingatlanfejlesztők késznek mutatkoznak akár spekulatív jellegű beruházások indítására is.”

Takács Ernővel készült interjúnkat itt olvashatják: 
2014.11.20 05:40 Itt tényleg brutális áfa-csökkentésre van szükség a túléléshez

Az elnök szerint azonban azt sem szabad elfeledni, hogy az idei teljesítmény leginkább a tíz évvel ezelőtt mértnek felel meg: akkor 139 millió eurónyi fejlesztésbe vágtak bele az IFK-tagok. Vagyis még mindig nagyon messze van a 2008-ban mért 1,31 milliárd eurós csúcsteljesítmény.

Az ingatlanfejlesztők startra készen várják a körülmények további, tartós javulását. Eddig 600 ezer négyzetméternyi olyan fejlesztésre szereztek már engedélyt, amely a válság miatt nem indulhatott el. Ezen beruházások összértéke 1,6 milliárd euró, amely az idei előrejelzés közel tízszerese.

Az ingatlanfejlesztést ma több nehézség is sújtja, amelyekre csak komplex megoldások léteznek. A legsúlyosabb probléma a vásárlóerő és a kereslet hiánya az egész gazdaságban. Erre a GDP-növekedés mellett a devizahitel-csapda felszámolása és a fogyasztási célra szánt hitelek ismételt beindítása révén javuló vásárlóerő jelenthet megoldást. Szintén problémát okoz az ingatlanbefektetési piac alacsony volumene. Az ingatlan-befektetői piac szempontjából viszont a javuló makrogazdasági adatok és a csökkenő ország kockázati felár mellett az állampapírok csökkenő hozama is kedvező körülmény.

“Az ingatlanfejlesztés jelentős nemzetgazdasági tényező, amely jelentős növekedés potenciállal rendelkezik” – fűzi hozzá Takács Ernő. “A további lendület feltétele a gazdasági mutatók tartós javulása, a vásárlóerő növekedése mellett az engedélyeztetés és adminisztráció hatékonyabbá tétele.”