Budapesten kívül nincs is élet?

A magyar ipari ingatlan piac, más ingatlan részpiacoktól eltérően, közel sem csak Budapestről szól, nagy szerephez jutnak a vidéki városok. A főváros jelentősége ugyanakkor elvitathatatlan, az állomány több mint 80 százaléka Budapesten és annak környékén koncentrálódik.

A magyar logisztikai piac közel 6 millió négyzetméteres ipari ingatlanállománya 8 nagy részterületre bontható a földrajzi elhelyezkedés és méret alapján, a CBRE meghatározását használva. A főbb helyszínek a következők: Tatabánya és Esztergom környéke (M1 kelet), Székesfehérvár és Veszprém környéke (M7 közép), Győr és környéke (M1 nyugat), Miskolc és környéke (M3 nyugat), Debrecen és környéke (M3 kelet), Kecskemét és környéke (M5 Közép).

A Kecskemét környéki ipari központot leszámítva elmondható, hogy Magyarországon a fő ipari központok egy kelet nyugati irányú tengelytől északra helyezkednek el. A logisztikai területek azonban ennél sokkal nagyobb koncentrációt mutatnak. A modern logisztikai és raktár állomány 85 százaléka található Budapesten és annak agglomerációjában. De ezen belül is magasan a legnagyobb részterületnek a főváros agglomerációja számít, amely részaránya több mint 40 százalékos az egész magyar állományból. Jellemző, hogy míg Budapesten és környékén a bérelhető területek vannak túlsúlyban, addig a vidéki helyszíneken a saját tulajdonú ipari ingatlanállomány dominál.
 

City logisztika Budapesten


A jelenlegi elemzésünkben a budapesti városi, úgy nevezett city logisztikát mutatjuk be. Esetében a teljes modern ipari terület valamivel több, mint 700 ezer négyzetméter. A nem saját használatú, hanem bérelhető területek ennek 82 százalékát teszik ki, ami a legmagasabb az összes ipari központ közül. 2014 végén a fent említett állományból 76 700 négyzetméter állt üresen, így a kihasználatlansági ráta 11 százalékot ért el. A további terveket illetően elmondható, hogy a közeljövőben csupán 21 ezer négyzetméteres terület kerülhet a piacra, ennyire vonatkozóan van már érvényes építési engedély, de barnamezős beruházásokkal még jelentős bővítésekre van lehetőség a city logisztika terén.
 

Piaci szereplők


A jelenlegi ipari ingatlanállomány felét 2007 és 2010 között építették, a fejlesztési boom időszaka a 2005 és 2010 közötti időszakra tehető. A legtöbb terület a csúcspontnak számító 2008-as évben került a piacra, mikor közel 160 ezer négyzetméternyi területet adtak át. A válság következtében azonban a fejlesztési kedv erősen visszaesett, évente körülbelül 10 ezer négyzetméter került fejlesztésre az azóta eltelt időben, de 2014-ben például nem volt egyáltalán új fejlesztés. Budapesten a minőségi területek mellett továbbra is üzemelnek alacsony kategóriájú ipari létesítmények is, mivel az ilyen típusú ingatlanokra egyaránt van igény. 

 

Budapesten kívül nincs is élet?

Földrajzilag az “A” kategóriájú városi logisztikai létesítmények, és a B-C besorolású épületek főként a Pesti oldalon találhatók meg, elsősorban a 9. 10. 13. és 15. kerületekben. A Budai oldalon csak a 3. és 11. kerületben van jelentősebb ipari ingatlan állomány.

A legnagyobb területeket elfoglaló cégek közé tartozik a Waberer’s, a Knorr-Bremse, a Flextronics, vagy a Ghibli. Előbbi három saját tulajdonában vannak a használt egységek, míg utóbbi bérléssel biztosítja a szükséges területeket. 

 

Budapesten kívül nincs is élet?

Legek a piacról a Raktar.info alapján


A legnagyobb területű ipari ingatlan: Prologis Park Budapest-Harbor 

 

Budapesten kívül nincs is élet?

Az ingatlan adatlapjáért kattintson a képre!

A Prologis Park Budapest-Harbor a főváros 22. kerületében található, a Dunához közel helyezkedik el. A Prologis Park Budapest-Harbor tíz épületében összesen 132 000 négyzetméter disztribúciós-, és irodaterületet található. A park első üteme, 110 ezer négyzetmétere iroda- és csarnok-alapterülettel 2005-ben készült el, és ekkor vásárolta meg a ProLogis. A létesítmény ára akkor körülbelül 70 millió euró volt. A parkot már a Prologis bővíttette tovább a jelenlegi nagyságára, de további potenciális fejlesztési lehetőségekkel is rendelkezik.

A jelenleg legnagyobb kiadható területtel rendelkező: Csepel Csőgyár 

 

Budapesten kívül nincs is élet?

Az ingatlan adatlapjáért kattintson a képre!

Az létesítmény Budapest 21. kerületében található, amelynek épületének északi részén található egy 60 tonnás hídmérleg is. A csarnok körül 10 ezer négyzetméteres további terület található. A bérelhető ingatlan egy egyszintes, négyhajós épület, melyhez iparvágány is csatlakozik. A több mint 24 ezer négyzetméteres létesítmény jelenleg üresen áll, így a legnagyobb kiadható ipari ingatlanállománnyal rendelkezik Budapesten. A bérleti díja 2-2,5 euró/ négyzetméter.

A legdrágább: Dél-pesti Üzleti Park 

 

Budapesten kívül nincs is élet?

Az ingatlan adatlapjáért kattintson a képre!

A rendelkezésre álló információk alapján az egyik legtöbbet a Dél-pesti Üzleti Parkban kell a vevőknek fizetnie a logisztikai területekért, a bérlet díjat itt 5,5 euró/négyzetméterben határozták meg, míg az üzemeltetésért további 1 eurót kell fizetni négyzetméterenként. A 23 ezer négyzetméteres, a WING Zrt. által fejlesztett komplexum a IX. kerületben található és 23 ezer összterülettel rendelkezik, melyből jelenleg már csak 2 ezer kiadó. Bérlői között tudhatja többek között például a UPC-t, a Studio Moderna-t, a Delta Pluszt és a Bunge-t.

A legolcsóbb: M3 logisztika 

 

Budapesten kívül nincs is élet?

Az ingatlan adatlapjáért kattintson a képre!

Az M3 Logisztikai Központ a XV. kerületben található, két telephelyen, közel 65.000 m2 raktárterülettel és 3.000 m2 irodaterülettel, valamint 10.000 m2 burkolt szabadtéri tárolóterülettel, működő iparvágánnyal rendelkezik. A M3 Logisztikai központban jelenleg közel 20 ezer bérbe vehető raktár terület található. A bérleti díjak 1,2-2,5 euró között mozognak négyzetméterenként, ami így az egyik legolcsóbb Budapesten, irodát 6 eurós négyzetméter áron lehet a raktárakhoz bérelni.

Kiadó raktár után kutat? Nálunk megtalálja! – Raktár.info, a raktárkereső (X)