A fenntarthatóság kulcsfontosságú szemponttá válik a irodapiacon

A fenntarthatósági jogszabályok visszafordíthatatlan változásokat okoznak az európai irodaházaknál, míg az ingatlanszektor eltérő sebességgel alkalmazkodik.

•  Az ingatlan szakemberek 83%-a gondolja, hogy a fenntarthatóság a “legfőbb prioritás”

• Néhány helyszínen gyors változás míg a gazdasági korlátozások mások lemaradását jelenti

•  Az árképzési rés növekszik a fenntartható és a nem fenntartható házak között

• A bérlőknek és a befektetőknek azt javasoljuk, hogy vizsgálják felül a fenntarthatósági szempontok listáját

 

A Jones Lang LaSalle Offices 2020 kutatási eredménye szerint az ingatlan szakemberek 83%-a gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság a legfőbb prioritású stratégiai kérdés, mellyel az irodaingatlan szektor döntéshozói az elkövetkezendő tíz évben szembesülni fognak.  Ám az út, mely az ingatlanok következetes fenntarthatósága felé tart Európa szerte eltérő sebességgel halad, új jogszabályokkal, melyek a ‘best practice’ forradalmát irányítják olyan országokban, mint Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, míg más országokban a gazdasági megszorítások az általános fejlődésre is hatással vannak.  Bill Page, a Jones Lang LaSalle EMEA régiójának piackutatási igazgatója, aki az Offices 2020 piackutatási programot vezeti, elmagyarázta:

 

“Majdnem egy évtizeddel ezelőtt a semmiből indult, és mára már a fenntarthatóság az irodai szektorban egy kulcsfontosságú szempont. Bár a környezeti változások, a kiadások csökkentése és az etikus üzleti gyakorlat mind része az egyenletnek, a jogszabályok azok, melyek a játék igazi változását okozzák, kényszerítve az európai bérlőket és befektetőket irodaházaik átalakítására. Bár az Európai Unió követelménye, hogy 2020-ra minden új épület közel nulla energia kibocsátással működjön, a különböző épületek és országok között egyre nagyobb az eltérés. Ez az eltérés egyre nagyobb, és az elkövetkezendő évtizedben egyre jobban fog növekedni az ingatlan fenntarthatóságban élen járók illetve a leszakadók között.”

 

Bill Page hozzátette: “A kényszerű változást jól példázza az Egyesült Királyság 2011-es Energia Törvénye. 2018. áprilisától a tulajdonosok nem adhatnak bérbe lakóingatlant vagy helyiségeket üzleti célra egy minimális követelmény alatt, mely nem lehet alacsonyabb, mint az Energia Minősítő Bizonyítvány ‘E’ fokozata. Becslések szerint az Egyesült Királyság ingatlan állományának 63 %-a az E-nél alacsonyabb minősítéssel rendelkezik. Ez az épületek többségénél viszonylag rövid időn belül ki fogja kényszeríteni a gyors változást.”

 

Benoît du Passage, a Jones Lang LaSalle franciaországi és dél-európai ügyvezetője és az ügyfél kutatási projekt kiemelkedő támogatója így nyilatkozott:  “A fenntarthatóságra egykor úgy tekintettek, mint egylényegtelen kérdésre az üzleti stratégia perifériáján, de ez mára megváltozott Most már vannak olyan esettanulmányaink, ahol az épületek fenntarthatósági átalakítása után növekedett az alkalmazottak termelékenysége. Az irodaállomány tulajdonosainak és fejlesztőinek gyors lépéseket kell tenniük épületeik értékének megőrzése és elavulásuk megakadályozása érdekében. A fenntarthatóság nagyon hamar egy kiemelkedő előfeltétele lesz. Ebből következően arra számítunk, hogy az árképzési rés az elkövetkezendő pár évben növekedni fog a fenntartható illetve a nem fenntartható épületek között.”  A fenntarthatóság tekintetében a bérlőknek is ébernek kell maradniuk az ingatlan követelményeinek értékelése során. Míg az öregebb, kevésbé fenntartható épületek alacsonyabb bérleti díjakkal kecsegtetnek, a bármekkora megtakarítást ellensúlyozni fogja a magas működési költség tekintettel az emelkedő energiaárak tendenciájára.

 

Benoît du Passage így összegezte: “A munkaadók nem hagyhatják figyelmen kívül a fenntarthatóság növekvő ‘szociális’ aspektusait. Arra számítunk, hogy az elkövetkezendő tíz évben a termelékenység, a munkavállalói elégedettség és a fenntarthatóság elválaszthatatlanul összefonódnak majd. Továbbá, hogy az üzleti vezetők nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a fenntartható ingatlanok társadalmi értékére.” A Jones Lang LaSalle a fenntarthatósági program kezelése érdekében gyakorlati tanácsokkal segíti bérlői és fejlesztői ügyfeleit, melyek a következők:

1. Fejlesszen ki egy kockázatkezelési programot

2. Ellenőrizze az ingatlan zöld minősítését

3. Tegye rangsorba a potenciális fenntarthatósági fejlesztéseket az értékek alapján

4. Győződjön meg róla, hogy rendelkezik a szükséges képességekkel és szakértelemmel a változások megvalósításához

5. Alakítson ki tudatos és kompetens csapatot

6. Fontolja meg tanácsadó segítségét az összetett kérdésekben

7. Fontoljon meg olyan változásokat, melyek az épület teljes életciklusára kihatással lehetnek

8.  Vegyen egy hosszú távú szemléletet

9.  Használja a zöld kérdéseket a változás katalizátoraként

10.Kommunikáljon egyértelmű stratégiát

 

Tuza Rita, a Jones Lang LaSalle magyarországi irodájának vezető elemzője, hozzátette: „Sajnos a magyarországi szabályozási környezet egyelőre nem fordít kellő figyelmet fenntarthatósági célkitűzésekre. Az Európai Unió által előírt energetikai tanúsítvány kiállítása 2012. január elsejétől már itthon is kötelező az ingatlanok eladásához vagy bérbeadásához, de ez önmagában nem lesz elegendő a jövőben. Szerencsére szakmai szervezetek már régóta foglalkoznak további javaslatok kidolgozásával, így remélhetőleg hatásukra a hazai szabályozási környezet is hamarosan meg fog változni, és a fenntarthatósággal kapcsolatos kötelező elvárások köre bővülni fog.”