Válság: az ingatlan is jó menekülő-befektetés lehet
A hullámzó tőzsdei időkben számos alternatív eszköz menekülő útvonalat jelenthet, ilyenek lehetnek a nyersanyagok és az ingatlan is – ez derült ki a Portfolio Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020 konferencián.
A befektetést keresők jó menedéket találatnak az ingatlanokban is – derült ki a Portfolio minapi konferenciáján, de szó volt az arany és az olaj piacáról is.
Például Botos Bálint, a Forestay Alapkezelő managing partnere a lakóingatlanokról elmondta, hogy meglehetősen a makroadatoknak kitett a piac. A jövedelemarányos ingatlan árszintek még nem érték el a 2007-2008 körüli árakat, hiába nőttek reálértéken túl az ingatlanárak.
A budapesti lakásárak elszakadtak az országos árakhoz képest. A leginkább az V., VI., VII. kerület növekedett, de a külterületeken is 150-180%-os emelkedést lehetett látni. A belvárosi árak jelentős növekedésének az egyik fontos oka a belváros globalizálódása, sok belvárosi lakás befektetési termékké képződött.
A felfutás 2014 óta látható, a kínálat rigid-merev, viszont a kereslet nagyon komolyan felpörgött. A tavaly nyár óta tapasztalható csak tranzakciószám-csökkenés, egyes kerületekben elérte a 30-50%-ot. A csökkenés oka elsősorban a MÁP+ megjelenése – mondta el a szakember.
Rengetegen vettek lombardhitellel MÁP+-t, ezeknek az egy éves lejárata nyáron ér véget, a felszabaduló tőke egy része az ingatlanpiacon csapódhat le – mondta el Botos Bálint.
Érdekesség, hogy folyamatosan csökkent Budapesten annak a lakóingatlannak a mérete, amit egy budapesti befektető venni tud. Jelenleg Budapesten 13 évnyi medián jövedelemből lehet egy lakást megvásárolni. EU-s szinten benne vagyunk a top6-ban.
Az MNB adatai szerint 10-15%-kal vannak jelenleg túlárazva a budapesti belvárosi lakások. Ám vidéken fele annyi medián jövedelem kell egységnyi lakásterület megvásárlásához, mint Budapesten.
Az ár felfutásának egyik fő oka az AirBnB, a külföldi diákok megjelenése, a külföldi munkahelyek megjelenése (pl. SSC-k) és az, hogy alig párszáz új lakás épült a belvárosban az elmúlt pár évben.
Nem kevesebb, mint 45 ezer külföldi jelent meg Budapesten 2001 óta, jelenleg 31 293 külföldi diák tanul Budapesten nappali képzésben. 14 507 rövidtávú szálláshely-szolgáltatás érhető el Budapesten.
Botos Bálint beszélt a kereskedelmi ingatlanokról is: a régiós területekhez képest hozam szempontjából középmezőnyben szerepel Budapest. A legnagyobb hozampotenciállal a logisztikai ingatlanok, szállodák, kereskedelmi ingatlanok, irodák jelentkezhetnek, kockázatot jelent viszont a koronavírus a szállodákra. Ezek az ingatlanok 5,5-7%-os prime hozamot kínálnak.
Az ingatlanokba való befektetésre jó lehetőséget adhatnak az ingatlanalapok is, többek közt ilyennel foglalkozik a zártkörű ingatlan alapokat kezelő Forestay is, illetve konkurenseik, a Biggeorge vagy az Adventum is.
Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője az aranypiacról beszélt. 2011-2012-ben tetőzött az arany árfolyama, 2015-16-ig egy nagy kijózanodás következett. 2018-ig tartott a pangás, tavaly elindult egy látványos emelkedés. Egy év alatt március 4-ig az arany 26,8%-ot emelkedett, ami megverte az S&P 500-at, a DAX-ot és a BUX-ot is. A maximum visszaesés közben 7,5% volt, a részvénypiacon közben 20%-os visszaeséseket is lehetett látni – emelte ki a szakember.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. EMEA olaj- és gázpiaci elemzője kiemelte, hogy kisebb elmozdulások keresleti vagy kínálati oldalon hatalmas ármozgásokat tudnak generálni, ezt láthattuk a múlt hét végén is. 2008-ig hatalmas felfutás volt a kínai kereslet emelkedésének, 2000-2019-ig az olaj hordónkénti átlagára 56 dollár / hordó volt. Most reálértéken a válság alatt tapasztalható érték alá esett az olaj árfolyama, amikor az oroszok kijelentették, hogy nem hajlandók a szaúdi olajpolitikát tovább támogatni.
Az olajkereslet folyamatosan nőtt 2009 óta, várhatóan ez az idei évben is ki fog tartani. 2025-2030-ra érhet csúcsra az olajkereslet egyes szakértők szerint, Pletser Tamás viszont jobban hisz az olajcégek prognózisának, mely szerint 2030-2040-re érhet ez a csúcsra. A szakember úgy véli, a következő 15-20 évben folyamatosan nőni fog az olaj iránti kereslet.
Az idei kereslet viszont valószínűleg negatív meglepetést jelent majd a korábbi várakozáshoz képest, a koronavírus miatt jelentősebb csökkenés jöhet. Új szereplők lépnek be a piacra: Norvégia új mezőt nyitott, Guyana, illetve Brazília is egyre komolyabb játékos, vagyis a növekedő OPEC-kitermelés mellett nem OPEC-oldalról is komoly növekedés jöhet majd. Idén két tényező sújtja majd a piacot: komoly kínálati növekedés és kereslet-visszaesés a koronavírus miatt.
A rövidtávú túlkínálat után egyébként tisztulásra számít a piac, ami előnyös lehet azoknak, akik fizikai tárolóeszközökkel rendelkeznek és tárolni tudják az olajat – emelte ki a szakértő.
Pletser Tamás a várakozásaival kapcsolatosan elmondta: jó eséllyel 30-40 dollár közti árszinten maradunk az idei év során.