Lakásvásárlók figyelem: van kiskapu az illetékfizetésnél!

Nem elég, hogy egekbe szöktek a lakásárak, a vásárlás után fizetendő vagyonszerzési illeték is mind nagyobb költséget jelent, hiszen ez a vételár meghatározott százaléka. Az alábbiakban összegyűjtöttük az igénybe vehető kedvezményeket, és ha már spórolásról van szó, megmutatjuk azt is, hogy miként lehet akár milliókat megtakarítani a jó lakáshitel kiválasztásával. Lakásvásárlók: érdemes figyelni a részletekre.
Ahogy emelkednek az ingatlanárak, úgy nő a vásárlás után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték – a későbbiekben szimplán csak illetékként említjük majd – nagysága is. Egy vásárolt lakás vagy ház esetében ugyanis alapesetbe a vételár 4%-a gazdagítja a költségvetést: 600 ezer Ft-os négyzetméterárral számolva egy 50 négyzetméter alapterületű budapesti lakás esetében ez bizony 1,2 millió forint kiadást jelent. A lakásvásárlók számára ez nem kis teher.
Ez az összeg bizonyos esetekben csökkenthető, de ha sikerül kiharcolni a kamatmentes részlefizetési lehetőséget, az is óriási könnyebbséget jelenthet. Ezért az alábbiakban válaszolunk a Bankmonitor szakértőihez az elmúlt hónapokban beérkező leggyakoribb vagyonszerzési és öröklési illetékkel kapcsolatos kérdésekre.

Tippek lakásvásárlók számára

1. Mennyi illetéket kell fizetnem, ha a vásárlás előtt eladtam egy ingatlant?

Ha régi lakást adsz el, majd 3 éven belül vásárolsz másik ingatlant, akkor az mindenképp jelentős előnyt jelent. Ha az új lakás drágább, akkor a különbözet után kell csak megfizetni a 4%-ot, míg ha olcsóbb, akkor nem keletkezik kötelezettség. Például: ha 30 millió Ft-ért eladtál egy lakást, majd vásároltál 40 millió Ft-ért egy nagyobbat, akkor az illetékalap 10 millió Ft lesz, ami 400 ezer Ft fizetnivalót jelent.
Igen ám, de ez csak akkor igaz, ha az értékesített és a vásárolt ingatlan tulajdonosa ugyanaz vagy ugyanazok a személyek, ez utóbbi esetben pedig az is lényeges, hogy a tulajdoni arányok ne változzanak. Mikor lehet ez probléma? Például akkor, ha egy pár együtt él már évek óta egy olyan lakásban, amit egyikük vett még korábban. Ezt eladják, majd vesznek közösen egy újat, amiben 50-50% tulajdonrészük lesz. Ebben az esetben csak annak kell kevesebb illetéket fizetnie, akinek az előző ingatlan a nevén volt, míg a másik fél bizony a 4%-os illetékkel számolhat. Természetesen mindenkinek a maga tulajdonrésze után számítják ki az illetékalapot, tehát a pár összességében még így is spórolhat.

2. Mennyi illetéket kell fizetnem, ha vásároltam egy ingatlant, de még nem adtam el az előzőt?

Ilyenkor a NAV felé jelezned kell, hogy a vásárlást követően értékesíteni kívánsz egy másik ingatlant, ezt követően egy évre felfüggesztik az illetékkiszabási eljárást. Pontosan ennyi időd lesz arra, hogy értékesítsd az ingatlant, az illetékalap pedig az új és a régi ingatlan közötti árkülönbség lesz. Amennyiben az új lakás olcsóbb, mint az értékesített, akkor pedig értelemszerűen nem kell vagyonszerzési illetéket fizetned.

3. Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetnem akkor, ha a válást követően kivásárolom volt páromat az ingatlanból?

A házastársak közötti adásvétel, illetve válás esetén a vagyonközösség megszüntetése miatti vagyonátruházás illetékmentes, így legalább ez nem nehezíti meg az egyébként sem könnyű helyzetben lévő pár életét.

4. Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetnem egy megvásárolt építési telek után?

Az építési telek vásárlása illetékmentes, ám ennek az a feltétele, hogy az adásvételtől számított négy éven belül lakóingatlan létesüljön a telken, ennek mérete pedig elérje a helyi településrendezési tervben meghatározott maximális alapterület legalább 10%-át.

5. Mennyi vagyonszerzési illetéket kell fizetnem, ha életem első lakását vagy házát vásárolnám meg?

Az első lakásukat vásárló fiatalok is kaphatnak kedvezményt, ám ennek feltételeit még a nagy árrobbanás előtt állapították meg, így sajnos kevesen élhetnek a lehetőséggel. A 35 év alattiak ugyanis csak akkor részesülnek 50%-os illetékkedvezményben, ha 15 millió Ft-nál nem drágább újépítésű ingatlant vásárolnak. Ennyiért azonban ma már alig találni valamit Budapesten és a nagyobb városokban. Amennyiben pedig az ingatlan ennél akár egy forinttal is drágább, akkor az egész vételár után meg kell fizetniük a 4%-os illetéket. Vidéken ugyanakkor ez a kedvezmény még mindig sok esetben kihasználható.

6. Mikor kérhetek részletfizetést a vagyonszerzési illetékre?

Az első saját ingatlanjukat vásárlók kérhetnek részletfizetési lehetőséget, amit a NAV általában meg is szokott adni. Fontos, hogy ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetésével csúszik, akkor a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozást egy összegben kell kiegyenlíteni. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

7. Számít a vagyonszerzési illeték szempontjából az, hogy több lakásom van?

A több saját tulajdonú ingatlan nem befolyásolja az illeték összegét, legfeljebb annyiban, hogy értelemszerűen az első lakásukat vásárlóknak járó kedvezmény ebben az esetben nem vehető igénybe.

Tipp: Ha már illetéket kell fizetned, legalább a lakáshitelen spórolj!

Az előbbiekből már kiderült, hogy a vagyonszerzési illeték bizony akár több millió forintos terhet is jelenthet a vételár kifizetésén túl. Jó hír ugyanakkor, hogy aki lakáshitelből  vásárol, az egy jó választással havonta több tízezer forintot megtakaríthat a havi törlesztőn, ami teljes visszafizetett ugyancsak több millió forintos tétel lehet. Ugyanis a bankok ugyanakkora összegű hitelt nagyon eltérő költséggel helyeznek ki. Az Otthontérkép lakáshitel-kalkulátor számításai szerint egy 20 millió forintos hitelnek például – 20 éves futamidő, 10 éves kamatperiódus, 250 ezer forint igazolt jövedelem mellett – lehet 117 ezer forint és 124 ezer forint egyaránt a havi törlesztője attól függően, hogy melyik bankot választja az ember. Ez pedig teljes visszafizetésben összesen 2 millió Ft különbséget jelent. Ezért pedig már érdemes számolgatni!