Értékállók a panellakások a járvány idején is

A KSH legfrissebb statisztikái alapján 2020-ban a használt lakóingatlanok közül a panellakások forgalma csökkent a legkisebb mértékben. Az árakat tekintve, míg a tavalyi első három negyedévben alig 4 százalékos növekedés jellemezte a lakótelepi ingatlanokat, addig idén az eladott lakótelepi lakások országos átlagára már 12 százalékkal növekedett éves alapon, állapítható meg a NAV adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján. Az OTP Ingatlanpont szakértője a panellakások piacának éves változásait és aktualitásait vizsgálja.

Tavaly országos szinten és településtípusonként is csökkent a használt lakás adásvételek száma, azonban ez a lassulás a házgyári lakásokat alig érintette. A KSH legfrissebb adatai alapján Budapesten – az országos átlag alatt – alig 9 százalékkal csökkent, míg a megyeszékhelyeken egy százalékkal még növekedni is tudott a panellakások forgalma.

Ugyanakkor az is tény, hogy ezt az ingatlanpiaci szegmenst érte el először az árkorrekció és 2020 első három negyedévében mindössze 4 százalékkal nőtt az eladott, tágan értelmezett (tehát nem csak panel) lakótelepi lakások ára.

Az áremelkedés lassulása azonban nem volt hosszú életű, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2021 első három negyedévére vonatkozó legfrissebb tranzakciós adatai alapján az idei év hasonló időszakát vizsgálva egy éves időtávon már 12 százalékos drágulást tapasztalhatunk. Míg tavaly 339 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, addig ma az eladott lakótelepi lakások országos átlagára a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján már meghaladja a 380 ezer Ft/m2-t, míg Budapesten az 550 ezer Ft/m2-t.

„Az, hogy a lakótelepi lakások a használt ingatlan piac más képviselőivel szemben viszonylag sértetlenül vészelték át a járványhelyzetet és az ingatlanpiac megtorpanását, több okra is visszavezethető. A lakótelepek homogén kínálata miatt az ingatlanválasztás egyszerűbb és gyorsabb, az infrastruktúra kiépítettsége jellemzően kiváló és a panelprogramok fejlesztéseinek köszönhetően az energetikai mutatóik is egyre jobbak. A lakótelepi lakások mind első otthon, mind befektetési szempontból közkedvelt választások és azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy a használt lakás vásárlásával együtt járó felújítási munkálatok is jellemzően kevesebb időt és anyagi ráfordítást igényelnek a lakótelepi ingatlanok esetében” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A milliós négyzetméterár idén még várat magára

Az átlagárak megoszlását településenként és fővárosi kerületenként vizsgálva, továbbra is jelentős különbségek figyelhetőek meg a lakótelepi lakások áraiban. Ahogyan a korábbi években, úgy 2021 első három negyedévében is Budapesten, a IX. és XI. kerületekben regisztrálták a legmagasabb, 620-640 ezer forintos átlagos eladási árakat. A főváros legolcsóbbnak számító, XXI. és XVIII. kerületeiben az átlagos négyzetméterár 460-480 ezer forint körül mozgott.

Míg a legdrágább fővárosi lakótelepeken (III. kerület, Pók utcai (Római úti) lakótelep; XIII. kerület, Fiastyúk utcai lakótelep; XI. kerület, Kelenföldi lakótelep) az átlagos ár négyzetméterenként elérte a 650-685 ezer forintot, addig a legolcsóbb lakótelepeken (XVIII. kerület, Havanna lakótelep; X. kerület, Pongrác úti lakótelep) 428 ezer és 445 ezer forintos átlagárakkal lehetett találkozni. (Ezek azok a telepek, ahol megfelelő eladási darabszám mellett megbízhatóbban lehet átlagárat mondani. Valójában a XI. kerületi Lágymányosi lakótelep a legdrágább, 800 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárral.)

2021 első kilenc hónapjában egy fővárosi lakótelepi ingatlan eladási négyzetméter-ára sem lépte át a bűvös egymillió forintos határt, de míg egy-két éve még szenzáció számba ment egy-egy ilyen garzon, addig idén már tucatnyi lakás közelített alulról ehhez a szinthez (a XIV. és III. kerületben 970-990 ezer Ft/m2), és vidéken is megjelentek a prémium áron értékesített használt lakótelepi lakások (pl. Siófokon 700 ezer Ft/m2).

Debrecen vezeti a legdrágább vidéki lakótelepek listáját

Míg Budapesten körülbelül 40 százalékos a legolcsóbb és legdrágább kerületek közötti különbség, addig a megyeszékhelyek esetében majdnem háromszoros eltérést figyelhetünk meg az átlagárakban. A legdrágább megyeszékhely (441 ezer Ft/m2 átlagos árral) Debrecen, ami még mindig csak alulról súrolja a legolcsóbb budapesti kerület átlagárát. Az első kilenc hónap legolcsóbb megyeszékhelyének címét idén is Salgótarján nyerte el 162 ezer forintos négyzetméterárral. Itt a lakásállomány jelentős részét nem a klasszikus panel, hanem az ötvenes években épült lakótelepi ingatlanok alkotják.

A megyeszékhelyek nagyobb forgalmú lakótelepeinek kínálatában, Debrecenben (Sestakerti, Vénkerti lakótelep, Újkerti lakótelep) és Székesfehérváron (Szedreskerti lakónegyed, Vízivárosi lakótelep, Tóvárosi lakónegyed) átlagosan 440-475 ezer Ft/m2 átlagáron keltek el a lakótelepi lakások. A legolcsóbb vidéki lokációkban, mint Komló (Kökönyös lakótelep, Körtvélyes lakótelep), Salgótarján (Gorkij lakótelep), Ózd (Vasvár úti lakótelep, Régi Béke lakótelep) 85-120 ezer Ft/m2 volt az átlagos ár.

„A jövő tendenciáit vizsgálva számíthatunk arra, hogy a lakótelepek népszerűsége továbbra is töretlen marad és beszédes adat, hogy bár számuk még mindig nagyon alacsony, egyre több lakótelepi lakás súrolja az akár milliós négyzetméterárat. Ugyanakkor a leendő vásárlók számára jó hír lehet az, hogy az idei első három negyedév drágulása elsősorban az olcsóbb árfekvésű lakótelepi ingatlanokra volt jellemző” – fűzte hozzá az idei év első kilenc hónapjának árváltozásaihoz Valkó Dávid.