Akár évi 40 ezer lakás is épülhet!?

Egyre több lakás épülhet! Optimista várakozások szerint a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel több évtizede nem látott lehetőséget kapott a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók. A január elején elindult otthonteremtési intézkedések – 5% áfa az új lakásokra, a csokot igénylő családoknak áfa- és illetékmentesség, emelt támogatás többgenerációs otthonokra, az építési szabályok módosításai, áfavisszaigénylés a kistelepüléseken, valamint a lakásfelújítási támogatás és kölcsön – új lendületet adhatnak a lakáspiacnak, a lakásépítéseknek.

A miniszterelnök gazdasági évnyitó beszédében évi 40 ezer lakás építését célozta meg. Ez az építési szám elegendő lenne – hosszú távon fenntartva – a hazai lakásállomány 100 évente történő megújulásához.

2020-ban 28.208 új lakás épült, 34%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22.556 volt, 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

Az adatok alapján országos szinten az átadott lakások száma utoljára 2009-ben volt magasabb a 2020. évinél. Azonban a kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a felépített lakásokétól. Ez jelentős fordulat a korábbi évekhez képest, amikor az építési engedélyek száma még többszörösen meghaladta az új lakásokét.

A 2020-ban épült mennyiséggel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) viszonyítva még mindig alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mind népességarányosan.

A tavalyi év adatai szerint jelentősen emelkedett a vidéki települések részaránya lakásépítéseken belül a korábbi évekhez képes. A lakásépítések számának emelkedése azonban összességében lassul 2018 óta. Az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek mennyisége is további csökkenésre utal, azonban az időközben bevezetett otthonteremtési intézkedések ezt ismét növekedésbe fordíthatják.

A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet.

Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések nem csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében. A közhasznú lakásépítés program esetében az állam lenne a lakás tulajdonosa, a bérlőknek pedig gyermekszám függvényében vételi joga lenne az általuk bérelt lakásra.

A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

A KSH szerint 2020-ban az előző évhez képest:

– Budapesten 6341 lakást vettek használatba, 8,6%-kal többet, mint 2019-ben. Minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma. A megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45%-kal több lakás épült. A megyei jogú városokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta, ezek mindegyikében 1000-nél több új lakást vettek használatba.

– A főváros lakásépítésének egyharmada a XI. kerületben valósult meg. Az ott felépült lakások adják továbbá az országos lakásépítés közel egytizedét.

– 2019-hez képest több mint kétszeresére nőtt az új lakások száma az Észak-Alföldön, de jelentős bővülés történt a Dél-Dunántúlon (181%) és a Dél-Alföldön (170%) is. Csak két régióban csökkent az átadott lakások száma: Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 13%-kal kevesebb lakás épült.

– A természetes személyek által épített lakások aránya 41-ről 47%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 57-ről 52%-ra csökkent 2019-hez képest.

– Az új lakóépületekben használatba vett lakások 52%-a családi házban, 39%-a többlakásos épületben, 5,9%-a lakóparkban található.

– A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,4 m2-rel, 98 m2-re nőtt 2019-hez viszonyítva.

– Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

– Minden településkategóriában csökkent a lakásépítési kedv. A csökkenés a kisebb települések felé haladva mérséklődik: Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben pedig 14%-kal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint egy évvel korábban.

– Az építendő lakások száma kizárólag egy régióban, Közép-Dunántúlon növekedett, 5,6%-kal. Emellett csak két megyében tapasztalható számottevő növekedés: Fejér (64%) és Tolna megyében (28%).

– Az építtetők az esetek 57%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb, 13%, és a községekben a legmagasabb, 93%.

– A kiadott új építési engedélyek alapján 20%-kal kevesebb, összesen 11 381 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 81% volt, összesen 9 265 darab.

– A tervezett nem lakóépületek száma 4 023, 3,4%-kal kevesebb, mint 2019-ben.