Végtörlesztés: Még többel tartoznak a családok

Alaposan felkavarta a magyar lakossági hitelpiac állóvizét a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése. A bankok 2004 áprilisa óta nem folyósítottak annyi forint alapú lakáshitelt, mint a mostani időszakban, holott csaknem két éve nem voltak olyan drágák a lakáshitelek, mint manapság. Tovább nőtt a családok teljes tartozása a forint gyengülése miatt.

Közzétetette novemberre vonatkozó hitelezési statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ezekből kiderül: az előző hónapoknak megfelelően októberben is nettó hiteltörlesztő volt a magyar lakosság. Tranzakciós alapon 177,6 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, ennek döntő részét a devizahitelek tekintetében tapasztalt 214,7 milliárdos nettó törlesztés adja. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PSZÁF statisztikái szerint november végéig aktuális árfolyamon az októberi 175 milliárd forint után 164 milliárd forintnyi devizahitelt végtörlesztettek a háztartások, vagyis a 214,7 milliárd forintnyi nettó törlesztés nagy része a végtörlesztésből származik.

Az MNB és a PSZÁF statisztikái egyaránt azt mutatják, novemberben 16 milliárd forintnyi hitelt nyújtottak végtörlesztésre a bankok. Ennek köszönhető, hogy az előző havi 21,5 milliárd forintról 38,5 milliárd forintra növekedett a kihelyezett jelzáloghitelek teljes volumene. Az adatok alapján a végtörlesztésre nyújtott hitelek részben lakáscélúak, részben szabad felhasználásúak. A forint alapú lakáshitelek kihelyezett összege 22,6 milliárd volt novemberben, ami 2004 áprilisa óta a legmagasabb érték. Az összesen 16 milliárdnyi “végtörlesztési” hitel nélkül ugyanakkor nincs jelentősebb változás a hazai jelzáloghitelezésben. Várható, hogy a banki kapacitások végtörlesztés miatti lefoglaltsága nyomán az új hitelfelvevők jóval lassabban jutnak hitelhez, mint normál körülmények között, ami a következő hónapok statisztikáiban fog leginkább látszódni.