Széchenyi sorsa függ Szélltől

Zátonyra futna a kormány gazdaságélénkítő politikája akkor, ha nem sikerülne elérni jövőre 500, 2013-ban pedig 900 milliárd forintos megtakarítást. Ennyi kell ugyanis a deficit kordában tartásához, melynek híján Brüsszel akár fel is függesztheti a hazánknak járó uniós támogatások folyósítását. Legalábbis ez áll a Széll Kálmán-terv tegnap közzétett angol nyelvű verziójában.

Veszélybe sodorná hazánk gazdasági kilábalását és az azt elősegíteni hivatott Új Széchenyi-tervet is a szerkezeti reformok halogatása, elakadása. Félő ugyanis, hogy az Európai Bizottság korlátozza Magyarország hozzáférését az uniós fejlesztési forrásokhoz akkor, ha hazánk nem kerül ki a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól – nagyjából így összegezhetők azok a megállapítások, amelyek a Széll Kálmán-terv tegnap közzétett, angol nyelvű változatában szerepelnek.

A nemzetközi befektetők és a piacok számára készült dokumentum több ponton világosabban, határozottabban fogalmaz, mint a múlt héten bemutatott, a hazai közvéleménynek szóló terv. Leszögezi többek között, hogy az egy személynek járó szociális segélyek összege nem érheti el a minimálbér mértékét, nyugdíj csak a korhatárt betöltött időseknek jár, a MÁV-nál, a Volán társaságoknál és a BKV-nál dolgozók hozzátartozóit jelenleg megillető ingyenes utazási lehetőség pedig megszűnik. Csökken a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama is, a családi támogatásokat (a család- és anyasági támogatásokat, a gyest és a gyedet) pedig nominálértéken rögzítik, így hosszabb távon megtakarítások érhetők el a büdzsé javára.

Erre igencsak rá is szorul az államháztartás. A kormányzati számítás szerint az idén még „rendben vannak a dolgok”, jövőre azonban 549 milliárd, 2013 és 2015 között pedig évente további 900 milliárd forintnyi kiigazításra van szükség ahhoz, hogy valóra váljanak a költségvetési deficit leszorításával és az államadósság csökkentésével kapcsolatos kormányzati tervek. Ilyen mértékű megtakarítások nélkül az államadósság egy átmeneti, 65-70 százalékos GDP-arányos rátáig terjedő csökkenés után ismét nőni kezdene, és az évtized végére elérné a jelenlegi 75-80 százalékos mértéket – áll az elemzésben. A tegnapi „verzió” is megerősíti: a bankadó 2012-re szóló, teljes összegű meghosszabbításából befolyó 90 milliárd és a 19 százalékos társaságiadó-kulcs kivezetésének elhalasztásából származó 120 milliárd forint az államadósságot csökkentené. A reformok kapcsán a dokumentum egyébként leszögezi: jövőre a megtakarítások négyötöde, 2013-tól pedig azok háromnegyede a kiadáscsökkentésekből származik, a kormány tehát nem számol tetemes mértékű bevétel- és adónöveléssel.