Svédország a legbiztonságosabb, Magyarország a lista végén
A DTZ új kutatása rávilágít arra, hogy Svédország 2012-ben is megtartotta első helyezését, és a leglikvidebb ingatlanpiac maradt 9%-os likviditási mutatójával. Norvégia az Egyesült Királyság és Lengyelország követték a ranglistán. Annak ellenére, hogy Franciaország rendelkezik Európa második legmagasabb befektetési állományával, a lista 10. helyezését érte csak el 2012-ben.
Likvid piacok top 10-es listája Európában, 2012
|
Ország |
Likviditási mutató |
1 |
Svédország |
9,2% |
2 |
Norvégia |
7,6% |
3 |
Egyesült Királyság |
6,4% |
4 |
Lengyelország |
5,7% |
5 |
Németország |
5,2% |
6 |
Luxemburg |
4,1% |
7 |
Ukrajna |
3,9% |
8 |
Finnország |
3,8% |
9 |
Belgium |
3,5% |
10 |
Franciaország |
3,0% |
Forrás: DTZ Piacelemzés
Meglepő lehet, hogy Svédország áll az élen, hiszen 106 milliárd euróval csupán a nyolcadik befektetési piac Európában, az Egyesült Királyság értékének egy hatoda. A gazdasági válság kialakulása óta jelentősen erősödött a befektetési aktivitás, 2012-ben közel 10 milliárd euró értékben vettek ingatlant. Az északi országok relatív biztonságos piacnak számítanak, mivel a bank szektor elkerülte a válság előtti kilengéseket, ami egy gyorsabb javulást eredményezett. Ezeknek fényében nem meglepő, hogy az északi országokból kettő áll a likvid piacok élén.
A gazdasági és ingatlanpiaci bizonytalanságok ellenére a CEE régióban, Lengyelország folyamatosan magas befektetési aktivitással rendelkezik. Ezáltal relatív kis befektetési ingatlanállománya mellett negyedik a listán. Csehország a tizenkettedik helyen zárt, míg hazánk alacsony befektetési volumenével a huszonnegyedik helyen áll.
Az utóbbi 10 évben a helyi befektetők dominálták a vevői oldalt, de emellett minden egyes évben nagyobb értékben adtak el, mint vásároltak. Ezért érdemes megvizsgálni az országokon átívelő befektetési tevékenység alapján számolt likviditási mutatót. Ez az arányszám azokat az országokat emeli ki, amik a legvonzóbbak voltak a tengerentúli befektetők számára.
A tengerentúli (Európán kívüli) befektetési volument vizsgálva az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb ahol az ingatlanbefektetési állomány 2,4%-nak megfelelő értékben vettek ingatlant ilyen típusú befektetők 2012-ben. Ezen ügyletek két harmada, közel 10 milliárd euró London központi elhelyezkedésű ingatlanjaihoz kötődtek, és a teljes tengerentúli befektetési volumen 37%-ért feleltek.
A tengerentúli befektetési likviditást tekintve Lengyelország 1,6%-kal végzett a második helyen, ezt követte Ukrajna 1,5%-kal és Svédország 1,2%-kal. Látható, hogy ezen országok teljes befektetési állománya relatív alacsony, Lengyelország 44 milliárd euróval a tizenharmadik, míg Ukrajna 11 milliárddal a huszadik az európai ranglistán.
Tengeren túli befektetési likviditás top 10, 2012
|
Ország |
Likviditási mutató |
1 |
Egyesült Királyság |
2,4% |
2 |
Lengyelország |
1,6% |
3 |
Ukrajna |
1,5% |
4 |
Svédország |
1,2% |
5 |
Törökország |
1,1% |
6 |
Oroszország |
1,0% |
7 |
Németország |
0,8% |
8 |
Franciaország |
0,6% |
9 |
Románia |
0,4% |
10 |
Belgium |
0,3% |
Összességében az Egyesült Királyság volt az elmúlt 10 év legnépszerűbb befektetési célpontja az Európán kívülről érkező befektetők körében (hétszer szerepelt a lista élén). Németország és Lengyelország ötször szerepeltek a top háromban, míg Svédország négyszer. Franciaország a második legnagyobb befektetési állománnyal rendelkező piac csupán egyszer került be a top hármasok közé. Norvégiában, Európa második leglikvidebb piacán 2012-ben egy nemzetközi befektetés se történt, a befektetési volument hazai és az északi régión belüli befektetések tették ki.
A DTZ kutatása rámutat arra, hogy nem csak a méret számít amikor likviditásról van szó. Számos kisebb piac rendelkezik magas likviditással, ezért nemzetközi szinten is befektetési célpontok lehetnek. Svédország és Lengyelország is jól teljesít ami nagyobb volumenű nemzetközi tőkebevonást eredményezhet.
Lindwurm György, befektetési tanácsadó kiemelte: „Magyarország is a kisebb befektetési ingatlanállománnyal rendelkező országok között foglalja el a helyét. Az alacsony befektetési volumen teljes részét nemzetközi befektetők alkották, akik az országhoz kapcsolódó magasabb kockázatnak megfelelő árazású, de minőségi ingatlanokat kerestek és találtak a piacon. Emellett természetesen számos kisebb, hazai befektetési adás-vétel is volt, ami az egész régióra jellemző volt.”