Milliárdokat hozhat a budapesti olimpia előminősítése

Hosszú távon pozitívba fordulhat a tervezett budapesti olimpia mérlege, ha sikerül ingatlanszakmai alátámasztást is adni az épületek utóhasznosításához. Egy magyar csoport most épp ezen dolgozik – tárta fel egy vezető ingatlanszakember az irodahaz.info-nak.

Kulcskérdés, hogy mennyire lehet hasznosítani a budapesti olimpiai ingatlanjait az esemény után. Egy szakértői csapat most azt vizsgálja, hogy környezetvédelmi és környezetgazdaságossági szempontból hogyan lehet előzetesen minősíteni ezeket – tudtuk meg Baross Páltól, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnökétől, aki vezető munkatársaival közösen a közelmúltban Londonban tanulmányozta az utóhasznosításban érintett ingatlanok környezetvédelmi minősítési rendszerét.

A csepeli helyszín egyik látványterve

forrás: atv.hu

A szakember azt is elmondta, hogy a brit és más tapasztalatokat felhasználva egy teljesen egyedi, magyar minősítési rendszert akarnak kidolgozni. Kétéves programon dolgoznak, együtt szeretnének fellépni a Magyar Építész Kamarával, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségével és a Magyar Mérnök Kamarával, továbbá más szakmai szervezetekkel a minél alaposabb minősítés érdekében.

„Mi attól függetlenül dolgozunk, hogy időközben milyen döntést hoz a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es játékok rendezési jogáról. Egy későbbi jelentkezésnél is döntő érv lehet, ha lesz megfelelő minősítés.” – érvelt Baross Pál.

Egy ilyen tanúsítás közvetve milliárdokat hozhat a konyhára azáltal, hogy pontosabban meghatározható az ingatlanok későbbi értéke. Ez az egyik legfontosabb szempont, ami Budapest felé billentheti a mérleg nyelvét. Az olimpiai pályázatot ellenzők egyebek mellett épp az utóhasznosítás bizonytalanságát hozzák fel, miközben üdvözlik a már zajló és tervezett infrastrukturális fejlesztéseket, egyebek közötti a ferihegyi repülőtér új hoteljének építését.

A nemzetközi ingatlanpiacon több, sok országban elfogadott minősítő rendszert használnak. A meghatározó országok (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország) saját rendszert dolgoztak ki és vezettek be, ezen kívül például Ausztria és Franciaország is erre törekszik. Magyarországon mind az 1990-ben megalkotott brit (BREEAM), mind az 1998 óta érvényes amerikai (LEED) rendszer, illetve ezek finomított verziói honosodtak meg.

Vannak projektspecifikus minősítések is, legutóbb a Közép-Európai Egyetem (CEU) megújult és kibővített budapesti campusa esetében kellett a beruházásra szabott eljárást alkalmazni. Biztosra vehető, hogy a budapesti olimpia esetében is erről lesz szó, ez még akkor is igaz, ha időközben megszületik a speciálisan magyar minősítő rendszer. Lehet, hogy mindkettő együttes alkalmazására kerül sor.

A NOB-hoz beadott budapesti pályázatban a szerzők azt ígérték, hogy a fenntartható fejlődés és a jelen és jövő generációi iránti felelősség jegyében mind a tervezett fejlesztések körének meghatározásakor (meglévő adottságok maximális kihasználása, új fejlesztések minimalizálása), mind a közlekedési rendszer kialakításakor (kötött pályás közlekedés és gyalogos-, kerékpárforgalom előnyben részesítése) már környezettudatosan jártak el, és ugyanígy kell eljárni az egyes létesítmények tervezésekor és építésekor is. “Nem épül felesleges létesítmény. A terv csak olyanokkal számol, amelyek olimpiától függetlenül rendelkezésre állnak 2024-ben, illetve olimpiától függetlenül szükségesek. Így ezek hasznosítása és fenntarthatósága, kihasználtsága biztosított. A kizárólag az olimpia lebonyolításához szükséges létesítmények mindegyike ideiglenes vagy visszabontható lesz.” – fogalmaztak a pályázatírók.