EKB: Nagyon ártalmas a végtörlesztés

A végtörlesztés nagyon lerontja a bankrendszer stabilitását, és aláássa a jogbiztonságot, ezzel végső soron a gazdasági növekedést gyengíti – olvasható az Európai Központi Bank (EKB) végtörlesztésről készített elemzésében.

A végtörlesztésen elkönyvelt veszteségek – a PSZÁF legfrissebb összesítése szerint eddig 44 milliárdot bukott a pénzügyi szektor a devizahitelek kényszerű lezárásán – rontja a bankok tőkepozícióját. Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor a magyar pénzintézetek zsebéből rengeteg pénzt vesz ki a bankadó, ami évente durván 120 milliárd forintot jelent, írja az EKB. Mivel a magyar bankrendszer mintegy 60 százaléka külföldiek kezében van, ez a hatás az anyabankok nyereségét is csökkenti. Az EKB szerint ez oda vezet, hogy a külföldi tulajdonosok az itteni leányaiknak szánt tőke egy részét más országokba csoportosítják át, ami tovább rombolja a magyar gazdaság hitelellátottságát.

Az Európai Központi Bank (EKB) megküldte a véleményét a kormánynak is a végtörlesztésről. Az ötoldalas elemezés szerint a kormány a nemzetközi egyezményeket megszegve fogadta el a jogszabályt szeptember 19-én, mert a pénzügyi stabilitást és a bankrendszer működését szabályozó törvényjavaslatokat azok elfogadása előtt kell véleményeztetni az EKB-val. A szervezet szerint a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek a konzultációs kötelezettség alól. „Az EKB nagyra értékelné”, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben ezt figyelembe venné. A végtörlesztés kedvezőtlen hatása lehet a forint leértékelődése, az emelkedő országkockázati felárak illetve a belföldi kamatok emelkedése is, ami még tovább csökkenti majd a hitelezést. A befektetők szemében az ország megítélése tovább romolhat, hiszen realizálják, hogy a kormány bármikor, bármit, egyeztetések nélkül megtehet, ami jogbizonytalanságot eredményezett.

A magasabb kockázati felárak ráadásul az államadósság finanszírozásában is megjelennek. A törvény ezért kedvezőtlenül érinti az államháztartást is az emelkedő kamatkiadásokon keresztül. „Noha ebben a szakaszban nehéz az átfogó makrogazdasági hatások számszerűsítése, a növekedésre gyakorolt rövidtávú nettó hatás Magyarország számára valószínűleg kedvezőtlen lesz” – fogalmazta meg az Európai Központi Bank. A dokumentum szerint azt is vizsgálni kell, hogy „a törvény alapján a pénzügyi intézményekre kirótt intézkedések ütköznek-e a tőke és a fizetések szabad mozgásával, a letelepedés szabadságával vagy más uniós szabályokkal”.