Az Irányi utcai bérpalota lakóinak évtizedes kálváriája

A 90-es évek végén vásárolta meg egy olasz cég az V. kerületi önkormányzattól az Irányi utca 17. szám alatti lakatlan ingatlant, ahová szállodát akartak építeni, és a szomszédos 19–23. számú lakóház első és harmadik emeletét, ahol pedig jelentős beruházással panziókat alakítottak volna ki.

A cég képviseletében eljáró férfi akkor azt ígérte a 19–23. számú ház lakóinak: 270 millió forintot fognak áldozni a házra. A lakók beleegyezésüket is adták. Csakhogy ezután a cég terveiben hirtelen felbukkant például egy uszoda építése is a lakóház alagsorában, amiről kezdetben szó sem volt.

A lakók tiltakozása és jogi lépései miatt a cég úgy döntött, akkor semmit sem épít. A tulajdonában lévő ingatlanok azóta üresen állnak, közüzemi díjakat nem fizetnek, a zömében nyugdíjas lakókat pedig beperelték az őket ért állítólagos kár miatt. A helyzet tavaly odáig fajult, hogy a felhalmozódott hátralékok miatt a szolgáltató elzárta a gázt. De térjünk vissza az első lépésekhez. A lakókkal ismertetett eredeti tervek után a ház közgyűlésén a többség támogatta az építkezést, majd az önkormányzat ki is adta az építési engedélyt (a lakók számára már is-meretlen módosításokkal együtt).

Azt azonban – a lakók elmondása szerint – direkt rossz helyre, a régi közös képviselőnek postázták. Így mire rájöttek, hogy van érvényes építési engedély a házra, már jócskán kifutottak az időből, amelyet biztosított a törvény arra, hogy kifogással éljenek a megváltoztatott tervek miatt. Az építési engedélyt a jelenleg lakatlan Irányi utca 17-es számra, továbbá az ő házuk harmadik emeletére adta ki az önkormányzat, panziószobák és kiszolgálóhelyiségek kialakítására.

A ház akkori közös képviselője a Közigazgatási Hivatalhoz benyújtott fellebbezést fenyegetés, majd lefizetés hatására visszavonta – állítják a lakók, akik az olasz cég tulajdonszerzése óta a harmadik ügyvédnél és az ötödik közös képviselőnél tartanak. A kálvária elkezdődött, a cég folyamatosan megpróbálta ellehetetleníteni a lakók helyzetét, hogy feladják a harcot, és ne álljanak az építkezés útjába. Az első komoly gondot az okozta, hogy az önkormányzat a pincerészeket is ennek a cégnek adta bérbe, és ott van a ház kazánján kívül a vízfőcsap is, ezért a mindenkori házfelügyelőnek bejutást kellett volna biztosítania a pincébe, legalább a főcsaphoz. Ez csak többéves huzavona után és számos csőtörés okozta botrányt követően sikerült.

A perben állók története aztán öt-hat évvel ezelőtt újabb fordulatot vett: egy – az olasz cég által megbízott – építési kft. előzetes bejelentés nélkül bontási munkálatokat kezdett a társasház két emeletén olyan szakszerűtlenül, hogy egyben döntöttek ki hatalmas közfalakat, aminek következtében több lakásban keletkezett maradandó kár. Az ezt követő tiltakozás és egyezkedés még ma sem zárult le, így kártérítést sem kapott egyik lakó sem. Az olasz cég az eltelt több mint tíz év alatt a két emelet után járó közös költségeket csak 6-8 hónapos késedelemmel fizette, így a hiányzó összeg nagysága miatt többször került már a ház nehéz anyagi helyzetbe.

2007-től pedig egyáltalán nem fizettek. 2008 telére már a fűtés sem működött megfelelően a házban. Nemsokára az is kiderült, hogy miért: a tulajdonos ugyanis több helyen kiverette az ablakait, hogy ezzel is hűtse a köztes emeletek lakásait. Ennek és a fizetésmegtagadásnak egyik következménye lett, hogy tavaly nyáron a gázműveknél fennálló 10 millió forintos tartozás miatt – a lakók hiába fizették szorgalmasan a rájuk eső hányadot – elzárták a gázt. A lakók ekkor az ötödik kerület polgármesteréhez fordultak segítségért, így 2009. október 17-én este mégis újraindították a gázszolgáltatást. (Talán azért is, mert kitudódott, hogy az egyik tévé készül forgatni a házban.)

A hátralékok miatt a cég ingatlanaira folyamatosan jegyeztettek be jelzálogjogot, a lakók ügyvédjei pedig egymás után nyújtják be a pereket a cég ellen. A cég viszont úgy döntött, ellenpert indít, aminek egyetlen szerepe a lakók szerint, hogy 80 millió forintos tétje miatt még sokáig el tudják húzni vele a többi per bírósági ítéletét illetve végrehajtását. A cég arra a kárra hivatkozik, ami őt érte a lakók hozzáállása miatt. A lapunknak nyilatkozó lakók szerint az önkormányzat sem az eladásnál, amikor mintegy 1700 négyzetmétert egyben eladott egy lakóházban, sem az első építési engedély megadásánál, sem az engedélynek a ház részére történő postázásánál, sem pedig az azóta engedélyezett módosításoknál nem járt el jogszerűen, emiatt kerültek lehetetlen helyzetbe.

A lakók azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat megvásárolja a cég tartozásait. Úgy vélik, nagyobb hatékonysággal tud behajtani egy adósságot az a hivatal, amelytől a cég által építendő szálloda működése függ, mint egy nagyrészt nyugdíjasokból álló társasházi közösség. Az önkormányzatnál azt mondták, erre nincs lehetőség: a lényeg, hogy fűtés legyen a kerület minden társasházában.