Adversum: Új raktár – új bérlő?

Ha egy disztribúciós rendszert, vagy éppen ennek ellentettjét egy begyűjtési rendszert üzemeltetsz, akkor a következő kérdések valószínűleg foglalkoztatnak. Hány telephelyről, raktárból érdemes kiszolgálnod a vevőidet, azaz hány depód legyen? Hol legyenek ezek a telephelyek? Építeni vagy bérelni érdemes?

Azt állítom, hogy a 2008 óta elhúzódó gazdasági válság során a szállítás és raktározás költségeinek aránya alaposan átrendeződött. Ezért biztos vagyok benne, hogy az eddigi depóstruktúrádat érdemes felülvizsgálni. Hiszen lehet, hogy az újfajta depó- és szállítási költségek miatt másképpen, máshova súlyozva érdemes a disztribúciót, vagy begyűjtést végezned.

Arra a kérdésre, hogy hány depód legyen, önmagában összetett a válasz. Továbbra is igaz az alapvető logisztikai összefüggés miszerint minél koncentráltabban, azaz kevesebb telephellyel működsz, annál kisebbek a készleteid és a készletezési/raktározási költségeid. Ugyanakkor kevesebb depóval a szállítási költségeid nőnek az égig, hiszen egy átlagos vevődet a néhány depódból nagyobb távolsággal és így több költséggel tudod felkeresni. Vagyis minél több depód van, annál kisebb lesz a szállítási költséged. A szállítási és készletezési (raktározási) költségek optimumának átfedése tehát továbbra is igaz.

Mégis nagyon nagyot változott egy év alatt az átfedés, így az optimum pont helye. Az elmúlt években láttam pár tucat ilyen rendszert, ebből a tapasztalatomból adódóan biztosan állíthatom, hogy a centralizációé a jövő. Megmagyarázom, hogy miért gondolom ezt.

Ismerek nem egy olyan céget, kereskedőt, akik egész Magyarországot vagy akár csak néhány megyényi területet akár 10-15 telephellyel látnak el. Nonszensz, de biztosan pazarlás.

A centralizáció legkézenfekvőbb előnye a méretgazdaságosság, és nem csak a készletezésben, hanem bizony a szállításban is. Így mindent hatékonyabban tudsz csinálni. Kevesebb adminisztrációval és lényegesen nagyobb kontrollal. Az utóbbi szó kulcsfontosságú: költségkontrollal is. Bár a szállításod valószínűleg több lesz, de köszönhetően annak a tendenciának, hogy a járművek árai, és az üzemanyagköltségek relatíve csökkentek, a hosszú, de jól racionalizált szállítási disztribúciós túraútvonalak nem jelentenek akkora költségnövekedést, hogy a centralizáció ne érné meg. A járművek koncentrált üzemeltetése, adminisztrációja is jelent némi előnyt szemben az elaprózott szállítási struktúrával. Persze ez csak egy ökölszabály.

Véleményem szerint azonban minden esetben érdemes megvizsgálni, hogy a depóinkból hány legyen, és azok hol legyenek. Azaz fel kell tudnunk vázolni a logisztikai rendszerünk költségfüggvényét a depók számában. Erre egy Excel táblázat is alkalmas lehet. Össze kell gyűjtened egy adott időszak településekre aggregált értékesítési/kiszállítási adatait (célszerűen Forintban, illetve amennyiben rendelkezésre áll egységes naturáliában). A kiszállítási viszonyokat, az egyes depók által kiszolgált területek földrajzi megoszlásait vizualizáld is, a jelenlegi helyzetet térképen is mutasd be. Használj különböző színeket az egyes depók által kiszolgált területekhez. Ránézésre fogod látni, hol vannak a problémás területek.

Mivel az optimalizálás összetett feladat, itt szükséged lehet külső szakértőre. Vannak olyan módszerek, amelyekkel meg lehet határozni azokat az optimális méreteket, raktárakat és technológiákat, amelyekre szükséged lehet. Ne légy rest segítséget kérni, ha nem megy egyedül!
Saját, bérelt vagy kiszervezett?

Ha megvizsgáltad a problémát és mindenképpen úgy döntesz, hogy új raktárra vagy telephelyre van szükséged, fontos kérdés, hogy saját legyen, bérelt vagy kiszervezett? Azt gondolom, hogy a legtöbb esetben ezen nem kell “rágódni”, azaz az adottságok meghatározzák a helyzetet. Ha van egy jó telephelyed, akkor azt szinte biztosan megtartod. Telephelyet nem rövidtávra választanak maguknak a gazdaság szereplői, így ez fontos eleme a cég egész tevékenységének: a piaci helyzetét, versenyképességét, sikerét meghatározó stratégiai döntés. Telephely megválasztásánál mérlegeld a földrajzi elhelyezkedést, azt, hogy a vevőidhez milyen közel van, milyenek a közlekedési kapcsolatai, és milyen a kereskedelmi frekventáltsága. A raktár befogadóképessége is nyilván szempont: az adott anyagmozgató és tároló rendszer mellett a raktárban maximum elhelyezhető árumennyiség, valamint a raktár jó üzemeltethetősége is mérlegelendő.

Viszont a válság hatására drasztikusan csökkentek az ipari ingatlanok bérleti díjai. Óriási a túlkínálat, szinte minden régióban több tucat szabadon kiadó raktár van. Ezt vedd figyelembe a döntésnél. Ha helyet keresel, most jó pozícióban vagy – ezért sommásan azt állítom, hogy most ne építs! Most hosszú távra tudhatsz jó pozíciókkal bérleti szerződést kötni.

A kiszervezés igazán akkor izgalmas, ha nem csak egy telephelyet bérelsz, hanem találsz egy olyan logisztikai szolgáltatót, aki legalább a raktározási feladatokat ellátja. Azaz embert és gépet ad a ki-, betárolások, áttárolások és komissiózási műveletek végrehajtására.

A kiszállítást már nem biztos, hogy rájuk bíznám. Miért mondok ilyet? Megmagyarázom. A jellemzően sok lerakópontos disztribúció nagyon speciális feladat. A gépkocsivezetőd legtöbbször nem csak logisztikai munkás, hanem céged képviselője is egyben. Sőt, elsődlegesen kereskedő bizonyos szakmákban. Ez az alaptevékenységed, amiben Te vagy jó! Nem biztos, hogy ezt más is olyan jól tudja, hogy nyugodtan rábízhasd.

Tehát a totális outsourcing helyett próbálj szelektív lenni. Koncentrálj arra, amire igazán szükséged van!