A NAV is kíváncsi, hogy tudtak egyesek kiszállni a hitelből

Az otthonvédelemmel kapcsolatos törvények személyi jövedelemadót érintő változásairól tett közzé tájékoztatót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság egyúttal azt is tisztázta, hogy milyen esetekben kell szja-t fizetni az elengedett banki vagy közüzemi tartozás után.

Kedvezően változott az szja-törvény azok számára, akik élnek a végtörlesztési lehetőséggel, illetve akik lakását az Eszközkezelő megvásárolja és kedvezményes díjért számukra bérbe visszaadja. Akinek viszont a bank vagy a közüzemi szolgáltató engedte el a követelést, az szja-mentességhez alacsony jövedelmet is fel kell mutatniuk – erről szól a NAV közleménye, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében idézünk. “Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. szeptember 29-étől hatályos 2011. évi CXXI. és a 2011. október 30-ától hatályos 2011. évi CXXV. törvények módosítják, illetve kiegészítik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) adómentességgel kapcsolatos szabályait.

A devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban résztvevő magánszemélyeknek a 2011. szeptember 28-án hatályos Szja-törvény szabályai alapján személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezne a pénzügyi intézmények által elengedett követelés, az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel, illetve az ingatlan kedvezménnyel történő visszavásárlása után. Az Szja-törvény módosítása az adófizetési kötelezettség alól mentesíti az egyébként is nehéz helyzetben levő devizahitellel rendelkező adósokat – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Amennyiben a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú hitel adósa a törvényben rögzített – svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén pedig 2 forintos – árfolyamon teljesíti a végtörlesztését, akkor az árfolyam különbözet a magánszemély adómentes jövedelme lesz. A 2011. évi CXXX, törvény 4. §-a alapján vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható azon összeggel összefüggésben, amit a magánszemély az őt terhelő tartozás kiegyenlítésére használ fel, vagy egyenesági hozzátartozójának ajándékoz olyan célból, hogy azt a hozzátartozó végtörlesztésként használja fel a saját tartozása kiegyenlítésére.

Amennyiben a szociálisan rászorult hiteladós magánszemély lakását a Magyar Állam megvásárolja, akkor az elengedett követelés, a magánszemély ingatlanértékesítésből származó bevétele, a lakás elővásárlási (vételi opciós) jogának megszerzése, illetve az opciós jog érvényesítésekor megszerzett jövedelem adómentes, azaz nem keletkeztet adóköteles jövedelmet. Szintén adómentes az előzőekben említett hiteladósnak (illetve vele közös háztartásban élő hozzátartozójának) a lakás bérletéhez a helyi önkormányzat vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megállapított kedvezményes bérleti díj formájában juttatott bevétel is.

Ugyancsak adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy az adós magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét (ez 2011-ben 57 ezer forint) vagy a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le. Az adómentesség feltételéül szabott jövedelmi helyzetről a magánszemélynek nyilatkoznia kell a pénzügyi intézménynek. Az egy főre eső jövedelmet a nyilatkozattétel hónapját megelőző 3 hónap átlagában kell megállapítani. Amennyiben a magánszemély nem nyilatkozik, vagy a szociális helyzete nem felel meg a törvényi feltételeknek, akkor az elengedett követelés a magánszemély egyéb összevonás alá eső adóköteles jövedelme lesz.

A közüzemi szolgáltató, a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: szolgáltatók) által részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik) abban az esetben válik adómentessé, ha az adós magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A jövedelmi helyzetről a magánszemélynek ebben az esetben is nyilatkozatot kell adnia a szolgáltatónak. Az egy főre eső jövedelmet a nyilatkozattétel hónapját megelőző 3 hónap átlagában kell megállapítani. A törvényi feltételek hiányában az elengedett követelés ugyancsak a magánszemély egyéb összevonás alá eső adóköteles jövedelme lesz.