Kicserélném a régi kádat az albérletben. Megtehetem? Ki fizeti?

Meguntam a régi kádat és gyorsan kicserélném. Na és ha ellenáll a bérbeadó? Egyáltalán, ki fizeti ezt? Ha én, akkor jót teszek vele meg a következő bérlővel. És ha nem én?

Talán az Airbnb-bummnak köszönhetően, talán azért, mert a tulajdonosok többsége nem szívesen költ a bérbe adott lakására, de tény, hogy kevés az elérhető árú, mégis jó minőségű albérlet a lakáspiacon. Emiatt sokan kompromisszumra kényszerülnek és kivesznek egy olcsóbb, ám az igényeiknek nem 100%-ban megfelelő lakást, beköltöznek, majd telnek a hónapok, és egyre zavaróbbá válik a szocreál konyhabútor, a kopott mosdókagyló vagy a virágmintás tapéta.

De hát olyan jó helyen van ez az albérlet, a szomszédok is jó fejek, és a környéken ennyiért biztos nem találnék másikat… Csak egy picit kéne alakítani rajta, egy kicsit csinosítani… de vajon megtehetem-e? – merülhet fel sokakban a kérdés. A választ elsősorban a bérleti szerződésben kell keresni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy lakásbérlés esetén mindig kössünk írásbeli szerződést. Egyrészt az írásba foglalás a lakásbérleti szerződés érvényességének kelléke, másrészt ez az a dokumentum, amelyben például az átalakításhoz, felújításhoz, esetleges bérletidíj-kedvezményhez kapcsolódó megállapodásokat is rögzíthetjük.

Lakóparki albérlet Budán – még több információért kattintson a képre!

Tehát, ha van bérleti szerződés és rendezi a felújítással kapcsolatos kérdéseket, akkor természetesen ennek megfelelően kell eljárni. Ha viszont a szerződés nem tartalmaz a felújításra vagy az átalakításra vonatkozó szabályokat, netán nem született írásbeli szerződés, akkor a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a bérleti szerződést a felek bármikor módosíthatják, sőt a lakás felújításáról akár külön megállapodás (szerződés) is köthető a tulajdonossal.

Lássuk, mit mondanak a jogszabályok!

Mivel a tulajdonos elemi érdeke, hogy a lakását a bérleti jogviszony megszűnésekor olyan állapotban kapja vissza, amilyenben az a bérlet létrejöttekor volt, a lakás átalakításához szinte kivétel nélkül a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Bizonyos építési munkálatok elvégzéséhez pedig a bérbeadó hozzájárulásán felül hatósági engedélyt is be kell szerezni. Azt javaslom ezért, hogy az átalakítást megelőzően mindig egyeztessenek a tulajdonossal.

Amennyiben a bérlő mégis az említett hozzájárulás vagy engedély hiányában, jogosulatlanul végez átalakítási munkálatokat az albérletben, úgy számolnia kell azzal, hogy utóbb a tulajdonos kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani, természetesen a saját költségén.

A másik fontos kérdés, hogy az átalakítás, illetve felújítás költségeit hogyan számolják el egymással a felek. Itt is elsősorban a tulajdonossal kötött megállapodása az irányadó. Gyakori megoldás, hogy a felek bérbeszámításban állapodnak meg, azaz a bérlő a lakás korszerűsítésére költött összeg egészét vagy annak egy részét „lelakhatja”.

A költségviselés tisztázatlansága általában a bérlet megszűnésekor eredményez vitákat. Ilyenkor ugyanis a bérlő szeretné, ha legalább részben kifizetné a tulajdonos, amit a lakásra költött, a tulajdonos viszont megállapodás hiányában nem szívesen fizet a bérlőnek.

Fontos azonban tudni, hogy a bérlők abban az esetben is jogosultak lehetnek a lakásban végzett értéknövelő beruházásaik megtérítésére, ha erről a tulajdonossal nem állapodtak meg. Ilyenkor azt kell figyelembe venni, hogy a bérlő beruházása folytán mennyivel növekedett a lakás értéke. Ha viszont a felek a bérleti szerződésben előre kizárták az értéknövelő beruházások megtérítését, akkor a bérlő utóbb semmit nem fog látni az albérletre költött pénzéből.

Szerzőnk Dr. Kesseő-Balogh Péter ügyvéd, a Jogado Blog szakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu