hirdetés

Bukom-e a foglalót, ha nem ad hitelt a bank?

Gyakran találkozunk a foglaló fogalmával, ha ingatlant kívánunk megvásárolni, de tulajdonképpen mire is szolgál és milyen buktatói vannak a gyakorlatban?

A foglaló kikötése a felek vételi és eladási szándékának megerősítését szolgáló eszköz. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő fizeti meg az eladónak. Csak akkor lehet ezt az összeget foglalónak nevezni, ha ennek jellege a szerződésből egyértelműen kiderül és a szerződés aláírásakor átadásra is kerül. Amennyiben a felek által megkötött adásvételi szerződést teljesítik, úgy abban az esetben a foglaló a vételárba beszámít. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős vagy mindkét fél felelős, a foglaló egyszeres összege visszajár a vevőnek. Ilyen ritka ok lehet, ha az ingatlan egy természeti csapás miatt megsemmisül, mielőtt a szerződés teljesülne.

Más esetben a foglaló sorsa attól függ, hogy melyik fél miatt hiúsul meg a szerződés. A szerződés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Vagyis, ha a vevő hibájából hiúsul meg az adásvétel, akkor elveszíti a foglaló összegét, abban az esetben viszont, ha az eladó hibájából hiúsul meg, akkor ő kétszeresen köteles visszaadni azt a vevőnek.

A gyakorlat szerint, ha nincs a felek között eltérő megállapodás, akkor a vevő felelősségi körébe tartozik az, ha hitelből tervezte megfizetni az ingatlan árát, de a banktól nem kap hitelt vagy csak alacsonyabb összegű hitelt kap, mint remélt, és emiatt nem tudja kifizetni a teljes vételárat. Ebben az esetben a vevő a foglalót elveszíti. Természetesen a felek a szerződésben előzetesen szabadon rendelkezhetnek arról, hogy ilyen esetben nem alkalmazzák a foglaló jogkövetkezményeit, és ezt a vevőnek érdemes ilyen esetben felvetnie.

Az egyes adásvételi szerződések megkötése esetén a fentiek alapján hatékony és kifizetődő, ha a felek kötnek ki foglalót, hiszen ez mindkét felet biztosítja. Egyrészt ha a vevő mégsem fizet, akkor a foglalóból az eladó kárpótlást kap azért, hogy akár hosszabb ideig nem tudta másnak eladni az ingatlanát, míg ha az eladó lép vissza, úgy a vevő kompenzálását eredményezheti azért, hogy hosszabb időn keresztül az eladónál volt a pénze egy olyan ingatlan miatt, amit végül nem szerzett meg.

Általában az ingatlan vételárának 10 %-át szokták kikötni foglalóként a felek, de lehetséges ettől alacsonyabb vagy magasabb összeget is kikötni, azonban a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

Praktikus megoldást nyújthat a foglaló ügyvédi letétbe való elhelyezése mindaddig, amíg a bank a hiteligénylés elbírálásáról dönt. Így az összeg garantálja az eladó felé a vételi szándékot, és a vevő is biztonságban érzi magát ebben az átmeneti időszakban.

Az ügyvédi letétbe helyezés azt a célt is szolgálja, hogy az eladó nem költheti el az átvett foglaló összegét addig, amíg azt esetleg vissza kellene fizetnie. Hiszen ellenkező esetben, a vevő a pénzét csak az eredményes peres eljárás és az ezt követő sikeres végrehajtás után láthatja viszont, amely olykor hosszadalmas és költséges eljárást eredményez.

Szerzőnk dr. Zalavári György ügyvéd, a Jogadó Blog szakértője

Ecovis Hungar Legal, ecovis,hu