Akár a 10 millió forintos csok is múlhat azon, hogy amit megvennél az háznak, vagy lakásnak minősül!

Kritikus feltétel csok esetében a minimális alapterület, ami különbözik házak és lakások esetében. Talán meglepőnek tűnhet, de néha egyáltalán nem könnyű eldönteni, hogy mi számít lakásnak, és mi háznak…
A csok (családi otthonteremtési kedvezmény) támogatás – mint jól tudjuk – egy, a gyermekek után járó lakáscélú, vissza nem térítendő állami támogatás. Ám az állam számtalan feltételt ír elő, és csak ezek maradéktalan teljesítésekor kaphatjuk meg az „ingyen” pénzt.

Az egyik ilyen feltétel a minimálisan elvárt alapterület, ami eltérő attól függően, hogy házról vagy lakásról van szó. Természetesen egy „sima” családi ház és egy klasszikus társasházi lakás megítélése elég könnyű, de egy ikerház, egy sorház vagy egy láncház esetében már kérdéses, hogy mi számít háznak, lakásnak. Viszont a helyes besoroláson nagyon sok múlhat: ha háznak minősül egy ingatlan, akkor nagyobb alapterületet várnak el tőlünk a csok támogatáshoz.

Például egy 75 m2-es új építésű lakásra megkaphatjuk a 3 gyermekünk után járó 10 millió forint összegű támogatást, míg egy 75 m2-es ház már túl kicsi, ezért nem kapnánk meg a kért csok-ot (lásd a lentebbi ábrát is).

A ház, pontosabban az „egylakásos lakóépület” fogalma a csok rendelet szerint:
– Tulajdoni formájától függetlenül olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik;
– ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

De mit is jelentenek ezek a feltételek?

1. “Terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik”
Vagyis, ha egy többszintes épület felső, önálló lakásának bejárata az emeletről nyílik, akkor az nem minősül egylakásos lakóépületnek. Ez logikus, hiszen ha az emeleten külön lakás van, akkor nehezen mondhatjuk, hogy egyetlen lakás van az épületben.

2. Önálló épület- és tetőszerkezettel rendelkezik
Ennek a feltételnek már nem csak egy teljesen önálló családi ház felel meg. Egy ikerház vagy egy sorház is minősülhet ugyanis egylakásos lakóépületnek még akkor is, ha falazata hozzá van építve a mellette állóéhoz. Itt azonban elvárás például, hogy a kiválasztott ingatlan tetőszerkezete önálló legyen, kvázi meglegyen a „szokásos” tetőforma.

Például egy önálló udvarral rendelkező „L” alakban épített 6 lakásos társasházi lakás nem teljesíti a feltételeket, amennyiben egy tetőszerkezet alatt vannak a lakások! Itt kedvezőbb lehet a számítás, azaz kisebb alapterület után is járhat a csok.

Egy ikerházi lakás viszont, ha önálló tetőszerkezettel rendelkezik – és csupán a garázsoknál van összeépítve a másik lakóingatlannal –, már egylakásos lakóépületnek minősülhet. Előbbi ingatlanra tehát az elvárt minimális hasznos alapterület 60 m2, míg utóbbira 90 m2, ha valaki a 3 gyermek után járó csok-ot igényelné.

Vagyis 10 millió forint múlhat azon, hogy minek minősül a kiszemelt ingatlan!

Természetesen lehetne nagyobb ingatlant vásárolni, ez a döntés viszont a jelenlegi négyzetméterárak mellett akár 10-15 millió forint áremelkedéshez vezethet egy új építésű budapesti lakóház esetében. Ha lefoglalóztuk már a kiszemelt ingalant, akkor pedig akár el is bukhatjuk a már kifizetett összeget – hiszen az ingatlan adottságai ismertek voltak az adásvételi szerződés megkötésekor is.

Keresd meg a számodra elérhető legkedvezőbb lakáshitelt a 13 bank ajánlatait összehasonlító Otthontérkép Lakáshitel Kalkulátorral.