Foglalót fizetni azonnal?Szerződés nélkül? Már a lakás megtekintésekor? Na, ne!
Az ingatlanpiac fellendülésével tapasztalhatjuk, hogy mire felhívjuk a kiszemelt ingatlan hirdetőjét, már el is kelt a lakás, ezért sok vevőt könnyen rávehetnek arra, hogy meggondolatlanul hozzon döntéseket és teljesítsen már az első találkozáskor kifizetést az ingatlan megvásárlása érdekében. Egyesek kihasználhatják az elszánt lakáskeresőket, akik már a sokadik lakásról csúsznak le, de ez alkalommal biztosra akarnak menni és már a lakás megnézésére is nagyobb összegű készpénzzel érkeznek. Vagyis foglalót fizetni azonnal?
Vizsgáljuk meg, hogy miért is kell nagyon résen lenni, amikor még nem írtuk alá az adásvételi szerződést, de biztosítani akarjuk magunknak, hogy mi vehessük meg a kiválasztott ingatlant, amit például az otthontérkép.hu-n találtunk.
Először is, fontos tisztázni, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai, így a tulajdoni lap is – ami a lakás tulajdonosát, és az esetleges terheket is tartalmazza – bárki részére elérhető, és ezzel bizony néhányan visszaélnek. A cseles „eladó” tehát könnyen lekérheti a kiszemelt lakás tulajdoni lapját, és az ott feltüntetett eladó nevén bemutatkozik, annak ellenére, hogy csupán a rövidtávú kiadást szolgáló honlapról szedte le az álomlakás képeit, és a valódi tulajdonostól csak kibérelte a lakást pár napra.
Egy ilyen esetben az „ál-eladó” érthetően ragaszkodik ahhoz, hogy az érdeklődő már a lakás körbejárása alkalmával tegyen le készpénzben valamilyen összeget – arra hivatkozással, hogy „nagyon sok az érdeklődő!”, és azt ígérve, hogy természetesen akár már holnap is mehetnek az ügyvédhez aláírni a szerződést, de addig is biztosítékul, vagy a vevő komolysága jeléül fizessen valamit.
Az érvelés teljesen logikus, hiszen ha nem én teszem le a „foglalót”, akkor majd fél óra múlva más fogja, és kezdhetem a keresést az elejéről. Pontosan ekkor kellene megszólalnia a vészcsengőnek: az eladó biztosítani akarja magát, és mi lesz a vevővel? Honnan tudja a vevő, hogy az ingatlan tulajdonosával tárgyal, valamint ő valóban jogosult-e átruházni az ingatlan tulajdonjogát, vagy elidegenítési és terhelési tilalom terheli azt?
Ezt kizárólag egy friss tulajdoni lappal és az igazolványok ellenőrzésével lehet kiszűrni, ami ott helyben nem mindig kivitelezhető, sőt egy rutinos csaló fel van készülve mindenféle magyarázattal arra, hogy miként kerülje el a lebukást.
Aki biztosra akar menni, az nem ad ki készpénzt a kezéből, míg ügyvéd le nem ellenőrzi az ingatlan tulajdoni lapját és az eladó személyi azonosságát. Aki kicsit könnyelmű, az esetleg saját kockázatára megnézi az igazolványokat, adatokat és összeveti a tulajdoni lappal, aminek keltezésén látható, hogy mikor kérték le. Azonban aki felelőtlen, az minden további nélkül kifizeti a foglalót, és azt a kockázatot futja, hogy akár örökre búcsút mondhat a pénzének.
Mindenki maga dönti el, hogy mennyire kockázat vállaló, ellenben egy dolgot érdemes megjegyezni, az ügyvéd jogosult, sőt bizonyos esetekben köteles mind az aktuális tulajdoni lapot, mind pedig az igazolványokat online rendszereken keresztül ellenőrizni, ez pedig az ügylet biztonságának záloga.
Az adásvétel során eljáró ügyvéd kötelezettsége ugyanis egyrészt, hogy meggyőződjön a tulajdoni lapon feltüntetett adatokról, így a tulajdonos személyéről, vagy arról, hogy van-e teher az ingatlanon, így nem fordulhat elő, hogy az eladó nem tájékoztat valamilyen fontos körülményről, például elővásárlási jogról, hitelről, stb.
Azonban az ügyvéd körültekintési kötelezettsége nem áll itt meg, ugyanis köteles a szerződő felek személyazonosságáról is meggyőződni, és az iratokat az erre szolgáló elektronikus ellenőrző rendszerrel ellenőrizni, ezzel kiküszöbölhető az elszánt „ál-eladó” csalása, ugyanis kibukik, ha esetleg hamisított, vagy lopott irattal próbálja az eladó a személyazonosságát igazolni.
Szerzőnk dr. Molnár Gergő Zsolt ügyvéd, a Jogadó Blog szakértője
Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu
Tovább a teljes cikkre