Rekordszinten az aranyár, 30 éves csúcson az ezüst ára

Rekordszintre emelkedett az arany ára a New York-i tőzsde fémszekciójában (COMEX) csütörtökön délután. A decemberi lejáratú arany unciája 1368,90 dollárra nőtt 2 százalékos napközbeni drágulással, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed az előző nap jelezte, hogy az amerikai gazdaságnak további támogatásra lehet szüksége.

Utóbbiak ráadásul – ahogyan a devecseri tározó példája is mutatta – nem tartoznak a veszélyes hulladékok közé. A Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) két kategóriába – alsó és felső küszöbértékű gyárak – sorolva feltünteti honlapján a hazai veszélyes üzemeket. A hvg.hu két OKF-aloldal mellett egy harmadik összesítést, az RSOE EDIS Katasztrófa és Veszélyhelyzeti Információs Szolgálat adatait is felhasználva közli most a hazai veszélyes üzemek listáját. A listát ezután leellenőriztük, igyekeztünk a működő cégeket azonosítani, és a tulajdonos-változásokat kiszűrni. (Ettől függetlenül néhány cégnél gyanítható, hogy ma már nem abban a formában működnek, ahogyan az listánkban szerepel.)

Az iszaptározókról nem találtunk összesítést, igyekeztünk ezért az elérhető információkból egy feltehetően csak töredékes listát összeállítani a hazai pernyelerakókról és zagytározókról. Találtunk ennek során a mecseki uránbányászat hagyatékaként Baranyában egy „urános zagytározót” is, ezt azonban 2008-ban az illetékesek szerint rekultiválták. Az OKF iparbiztonsági főosztályának vezetőjétől, Vass Gyula tűzoltó ezredestől a hvg.hu megtudta, hogy a katasztrófavédelem nyilvántartási hatásköre csak a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott veszélyes ipari üzemekre terjed ki, azokra az üzemekre, ahol a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott veszélyes anyagokkal foglalkoznak. A katasztrófavédelem honlapján található listák tehát azon üzemek felsorolását tartalmazzák, amelyek területén meghatározott veszélyes anyagok küszöbértéket (alsó vagy felső) elérő mennyiségben vannak jelen. Azon üzemek, amelyek területén nincs a rendelet hatálya alá tartozó anyag, vagy annak mennyisége nem éri el a küszöbértéket, jelenleg nem szerepelnek a listákon.

Ennek megfelelően valamennyi hulladékégetőt sem tartalmazza az OKF listája, csak azokat, ahol nagy mennyiségű (küszöbértéket elérő) veszélyes hulladékot ártalmatlanítanak. (Éppen ezért a hvg.hu most közöl a HuMuSz, vagyis a Hulladék Munkaszövetség összesítése alapján egy listát a hazai hulladékégetőkről is.) A vörösiszap-lerakók, valamint egyéb zagytárolók jelenleg nem tartoznak a katasztrófavédelmi törvény hatálya alá – tudtuk meg az OKF-től, ezeknek a cikkünkben szereplő listája ezért nem tekinthető hivatalosnak.

Térkép is összesíti a veszélyes üzemeket

Az OKF egyik aloldalán mindazonáltal egy térkép is található a veszélyes üzemekről, Szolnok megyéről pedig találtunk egy részletes térképet a neten. Az OKF-től a hvg.hu megtudta, hogy a veszélyes üzemek listáját folyamatosan felülvizsgálják, a gyárakat, telephelyeket pedig rendszeresen vizsgálják a katasztrófavédelmi szakemberek. Ez a munka jelenleg is folyik. Az OKF-nél hangsúlyozták, hogy az ajkai üzem, ahol a vörösiszap-katasztrófa bekövetkezett, nem szerepelt a veszélyes üzemek európai uniós listáján, az úgynevezett Seveso-listán.

Veszélyes üzemek listája (az alsó és felső küszöbértékű cégek együtt, a felső küszöbértékűek pirossal jelölve)