GKI: az idén 2,5 százalékkal bővül a gazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. továbbra is azzal számol, hogy az idén (a kormány által várt 3,1 százaléknál lassabban) 2,5 százalékkal bővül Magyarország gazdasága a tavalyi 1,2 százalék után. Az idén bejelentett kormányzati intézkedéscsomag Vértes András, az intézet elnöke szerint egy nem bevallott “fordulat reform nélkül”.

Vértes András az intézet idei második átfogó előrejelzését ismertetve szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a külső-belső egyensúly jelentősen javul. Az idén az államháztartás ESA-egyenlege a GDP 2 százalékának megfelelő többletet mutat majd (a márciusi előrejelzésben 2,5 százalék szerepelt). Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyugdíjpénztári vagyon államosítása nélkül mintegy 7 százalék lenne a hiány. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma 2011-ben is magas, a GDP 3,5 százaléka körüli lesz (márciusban 4,3 százalékot vártak).
    
Az államadósság 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása révén a GDP 75 százaléka alá esik, enélkül kissé tovább emelkedne. Magyarország a piacról finanszírozza magát, “egészen emberi feltételekkel” – mondta Vértes András. A vállalati államosítások és adósság átvállalások hosszabb távon növelik az adósságot, a kasszák államosítása viszont csökkentette.
    
A GKI a márciusi előrejelzéshez hasonlóan azzal számol, hogy az infláció az idén átlagosan 4,2 százalék lesz.
    
A beruházásoknál a prognózis szerint a kétéves visszaesés után a stagnálást alig meghaladó, 1 százalékos bővülés várható, a belföldi kereslet szerény növekedése is csak az EU-forrásoknak lesz köszönhető. A lanyha belföldi kereslet tovagyűrűző értékesítési és finanszírozási zavarokat okoz a gazdaságban, különösen a kkv szektorban a gazdaságkutató szerint.
    
A jelzáloghiteleseket segítő intézkedések Vértes szerint nem járnak jelentős költségvetési kiadással, de nem is nagyon segít az adósok helyzetén, csak kis részüknek jelent könnyítést.
    
Az ágazatok közül a mezőgazdaság az idén 7 százalékkal bővül, a tavalyinál jobb időjárásnak köszönhetően. Az építőiparban folytatódik a már hatodik éve tartó visszaesés (5 százalékkal). A szolgáltató ágazatok alig fejlődnek, leggyorsabban a részben exportorientált szállítási és idegenforgalmi ágazat. A kiskereskedelmi forgalom négy év csökkenés után mintegy 1,3 százalékkal, a gépkocsiké ennél jobban növekszik. Az export és az import egyaránt 13 százalékkal bővül.
    A monetáris tanács politikájában nem várnak változást a GKI elemzői, az intézet 272 forint körüli euró árfolyammal, s a jegybanki alapkamat 6 százalékon tartásával számol. A tavalyi leminősítések után az idén felminősítés – a negatív kilátások stabilra változtatása – várható az intézet szerint.
 

Vértes András elmondta: a magyar gazdaság mutatói a világgazdasági válság enyhülésével párhuzamosan javultak, de a valós helyzet nem jobb, mint a kormányváltáskor volt.
   
A kormány az idén olyan megszorítások bejelelentésére kényszerült, amelyeket ellenzékben, és az elmúlt egy év alatt is el akart kerülni, mivel a “nem szokványos gazdaságpolitika” hibásnak, finanszírozhatatlannak bizonyult – mondta. Tavaly a második félévben romlás kezdődött, fedezetlen adócsökkentést hajtott végre a kormány, aminek ellensúlyozására különadókat vezetett be, s hosszú távon fenntarthatatlanná tette  nyugdíjrendszert is. Mindezek hatására egyértelmű bizalomvesztés következett be, ami megjelent a minősítésekben, a kamatokban, a felárakban is.
    Az idén lényeges korrekcióra kényszerült a gazdaságpolitika, a Széll Kálmán terv, majd a konvergenciaprogram bejelentésével a pénzpiacoknak és a befektetőknek jól hangzó, az adósságcsökkentést előtérbe helyező politikára váltott. Vértes András az irányváltásról úgy vélekedett, hogy az “fordulat reform nélkül”.  
    
A GKI elnöke szerint a fordulat irányultságában helyes, de az elgondolások az intézményi és működési reformok helyett túlzottan a szociális transzferek megkurtítására és a klasszikus költségvetési restrikcióra koncentrálnak. A megszorítások egy része ésszerűtlen, s hiányoznak a hatástanulmányok, az érdekegyeztetés, emiatt a megvalósítási kockázat nagy.
    
Az intézet kutatói paradoxnak tartják, hogy miközben a közfoglalkoztatásra szánt források csökkennek, növelik az erre rászorulók számát. A tanulmány szerint a kormány megelégszik azzal, hogy a munkahelyteremtés célját csak statisztikailag – például a segélyezettek közmunkára kötelezésével – sikerül elérnie.
   
A 2012-es költségvetéssel kapcsolatban Vértes András megjegyezte: a restriktív és megszorító elemek súlya nagyobb lesz, amint amivel most számolnak; 3 százalék alatt lesz tartható a költségvetési hiány, de a gazdaság érdemi gyorsulásra nem képes, “evickélő” gazdaság lesz, a társadalmi feszültségek pedig súlyosak lesznek.
   
A kormányzat eddigi, idei gazdaságpolitikai lépései néhány ponton korrigálták a tavalyi lépések leginkább csőddel fenyegető elemeit – állapítja meg a GKI. A fő gondot abban látja az intézet, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztárak vagyonával elfedve az idén mégiscsak létrehozza a 7 százalékos államháztartási hiányt, de ilyen rendkívüli mértékű deficit mellett sem gyorsul érdemben a növekedés, nem emelkednek a beruházások, s alig indulnak be szerkezeti-intézményi reformok, az államadósság egyszeri okokból csökken.