Egyre több önkormányzat sarcolja az ingatlanokat

Kiaknázatlan lehetőségként tekintenek az önkormányzatok a települések kommunális adójára, amely lényegében egyszerű ingatlanadóként működik. A fővárosban még kisebbségben vannak azok a kerületek, ahol ezt az adót kivetik az ingatlanokra – de egyre nő a számuk, s ha kell, nem restek emelni,írja a Napi Gazdaság.

Az önkormányzatok az elmúlt évek megszorításai miatt egyre inkább rákényszerülnek, hogy kihasználják eddig parlagon heverő adóbevétel-lehetőségeiket. A legnagyobb bevételi forrás természetesen a gépjárműadó – amely ma már egyértelműen vagyonadóként funkcionál, hisz a bevételek felhasználása nem kötött. A bevezetéskor a gépjárműadót egyfajta útfenntartási járulékként adták el – de ez az ideológia napjainkra teljesen kiüresedett. Hasonló a helyzet az ingatlanadókkal: elvileg nincs ingatlanadó Magyarországon ennek ellenére kerületek túlnyomó többsége szed telek- és építményadót- írja a Napi Gazdaság.

A magánszemélyek eddig – általában – megúszták lakásaik adóztatását, ugyanis az erre szolgáló, a magánszemélyek kommunális adójának hívott ingatlanadóval eddig visszafogottan éltek a települések. A korábbi szocialista kormányok  értékalapú ingatlanadót próbálták bevezetni előbb a luxusadó, majd az egységes ingatlanadó formájában – ám mind a kettő elvérzett az alkotmányosság próbáján. Ugyanakkor létezik a helyi adózásban a magánszemélyek kommunális adója – amely a lakás értétől függetlenül, néha területnagyság szerint differenciálva – évi 12-25 ezer forintot jelenthet. A 23 fővárosi kerületből alig öt élt ezen adóval, amihez egy kerület biztosan, egy pedig potenciálisan csatlakozhat.

A nyolcadik kerület egyelőre csak addig jutott el, hogy fenntartja az adókivetés jogát, a XIV. kerületben, vagyis Zuglóban már az idén bevezetik ezt az adót. Ami érthető, hisz az évi 12-25 ezer forintos adót a lakástulajdonosok többsége – ha nem is boldogan – de ki tudja fizetni. A nagycsaládosok és a nyugdíjasok kedvezményét is figyelembe véve Zugló 60 ezres ingatlanával számol ez akár évi egymilliárd forint plusz bevételt jelenthet az önkormányzatnak.

A kommunális adó két jobb parti kerületben, Óbudán (III. kerület) és Budafokon (XXII. kerület) a legmagasabb, mind a két helyen alapterülettől függetlenül lakásonként 25 628 forintot kell évente befizetni. A második kerületben területnagyságtól függetlenül évi 9000-17245 forintot kell fizetni. A Hegyvidéken, vagyis a XII. kerületben az adó mértéke 13 900-25 500 forint között szóródik. A fővárosban még egy helyen, Újpesten, vagyis a IV. kerületben szednek kommunális adót, itt területnagyságtól függetlenül évi 17 728 forintot kell fizetni.