Európa a stabilizálódás útjára lépett?

Nőtt a bérbeadások volumene Európa irodapiacain 2009 harmadik negyedévében a második negyedéhez viszonyítva, annak ellenére, hogy a bérbeadások szintje egész évben alacsony maradt 2008-hoz képest. – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb európai irodapiaci kutatásából.

Régiószerte kissé nőtt a teljes bérbeadás Európában a harmadik negyedévben, ám még így is nagyjából 30 százalékkal marad el a 2008-as év adatától. A bővítési étvágy még mindig korlátozott, mert a bérlők újratárgyalják bérlői szerződéseiket, és arra törekednek, hogy maximalizálják meglévő területeik hatékonyságát. Ezen trendek miatt továbbra is lefelé irányuló nyomás nehezedik a bérleti díjakra 2009. harmadik negyedévben: az első osztályú irodákra vonatkozó CBRE EU-27 bérleti díjindex 1,6 százalékkal csökkent, jóllehet ez volt az elmúlt egy évben mért legkisebb csökkenés.

A nyugat-európai irodák bérleti díjai a stabilitás jeleit mutatják, vagy csak kismértékben csökkentek.

A kulcspiacokon – Párizsban, Frankfurtban és a londoni West Enden – a díjak nem változtak: Madrid, Zürich és Dublin irodapiacai továbbra is gyengélkednek, és rövid távon a bérleti díjak szintje nyomott marad. Moszkva bizonyult a legaktívabb bérleti piacnak a harmadik negyedév során, bár általánosan a közép- és kelet-európai városok inkább azon piacok közé tartoznak, ahol a bérleti díjak lefelé mozdultak. London helyzete arra enged következtetni, hogy a piac kilábal az elmúlt időszak gödréből, miután az angol fővárosban az előző negyedévhez képest 61 százalékkal több bérleti szerződés született. Meredeken emelkedett a kiadásra ajánlott területek nagysága is, ami olyan lendületre utal, amely a negyedik negyedév során a bérbeadásban is megmutatkozhat.

A lejtmenet korábban és nagyobb mértékben érintette az Egyesült Királyság piacait, így a javulás jelei is hamarabb mutatkoznak meg.

A legnagyobb egyedi nem-előbérleti szerződés óta – a Nomura 46 ezer négyzetméteres akvizíciója a Watermark Place-en augusztusban – az aktivitás egyre erősebb. A bérlők szemszögéből ez arra utal, növekvő számban vélik úgy, hogy a piac számukra nem lesz sokkal jobb, mint most – a kedvezmények és bérleti feltételek szűkülni fognak a következő évben, kevesebb választási lehetőséget nyújtva a bérlők számára. A kínálati oldalt tekintve az EU-27 kihasználatlansági ráta az év legnagyobb emelkedését produkálta, elérve a 8,7 százalékot 2009 harmadik negyedévére. Az üres irodák aránya mindazonáltal nagy szórást mutat: Londonban és Moszkvában csökkent az elmúlt negyedévben, ám ezt ellensúlyozta a spanyol, a párizsi és a közép- és kelet-európai irodapiacokon történt emelkedése.

Az emelkedő kihasználatlanság, a csökkenő bérleti díjak és a gyenge kereslet -a finanszírozási források korlátozottságával együtt- az új fejlesztések hiányát hozta Európa-szerte, amely a jövőbeni kínálat szűkösségét vetíti előre. Elenyésző a spekulatív céllal indított új fejlesztések száma. A bérlőknek ismerniük kell az egyes városok fejlesztés alatt álló projektjeit, hogy addig léphessenek, amíg elegendő terület áll rendelkezésükre. Elemzésünk szerint a következő évtől jelentősen visszaesnek az új fejlesztések azokon a piacokon (Londonban és Párizsban), amelyek a fejlesztési ciklusban legelőrébb állnak. 2011-től pedig Európa többi része is hasonló helyzetbe kerülhet.