Változatlan költségvetési pénz lakástámogatásra

Legalábbis ez derül ki a kormány által benyújtott 2007-es költségvetési tervezetből. Akárcsak idén, jövőre is több mint 200 milliárd forintot jut erre a területre. Ennek túlnyomó része a már felvett államilag támogatott hitelekre megy el.

A számok tanúsága szerint 2007-ben nagyjából ugyanazok a támogatások és támogatási formák illetik majd meg a lakásvásárlókat, illetve tulajdonosokat, mint az idei évben. Ehhez kapcsolódhat még némi uniós forrás, melynek pontos összege és felhasználásának mikéntje jelenleg nem ismert. A 2007-re vonatkozó költségvetési tervezet lakástámogatási fejezete is azt bizonyítja, hogy a mostani büdzsé hihetőbbnek tűnő számokkal kalkulál, mint 2006-os, 2005-ös vagy akár 2004-es elődje. Ezekben az években ugyanis rendre alultervezték a támogatási kiadásokat 2006-ban például több mint 30 milliárd forinttal, 2004-ben pedig laza 70 milliárddal.

Már felvett hitelek után fizetünk

2007-ben valamivel több mint 225 milliárdot fizet ki az állam lakástámogatásra, melyből előreláthatólag nagyságrendileg 200 milliárdot kapnak azok a lakásvásárlók, illetve a hitelező bankok, akik támogatott kölcsönt vettek igénybe az elmúlt években. Csak a plasztikus ábrázolás kedvéért: a lakástámogatásokra fordított összeg eléri az összes családi támogatás és szociális juttatás egyharmadát.

Tény, hogy ha sikerült volna tartani a 2000-es évek legelején reálisnak tűnő euró-bevezetési céldátumot, akkor 2005-ben és 2006-ban ezt a támogatási összeget már nem kellett volna kifizetni a lakáshitelek után. A már felvett kölcsönökre vonatkozó lakástámogatási összeg csökkenése, avagy eltűnése a konvergencia program ismeretében 2011-nél előbb nem várható. Ezzel a 2001-ben felpörgetett lakástámogatási program az országnak összességében ? konzervatív számítás szerint is – több, mint 1500 milliárd forintjába fog kerülni! A program révén fellendülő építőipari bővülésből származó 2001-2004-es ÁFA bevételek ehhez képest eltörpülnek.

2006-ra az államilag támogatott hitelek igénybevétele teljesen háttérbeszorult a devizahitelekhez képest. Ennek megfelelően a következő években biztosan nem növekszik majd az éves szinten 200 milliárd forintos költség.