Devizahitel: a visszafizetők most jól járnak

Tavaly történelmi csúcsot ért el a devizában felvett hitelek mennyisége, és nem véletlenül: a jóval kedvezőbb teljes hiteldíjmutatók sokakat késztettek euróban vagy svájci frankban kalkulált kölcsön igénylésére. Most sokan jól járnak, az erős forint hatására ugyanis csökkentek a törlesztőrészletek.

Mind nagyobb szeletet szakítanak ki a devizaalapú konstrukciók a lakáshitelpiac képzeletbeli tortájából. Nem véletlenül, hiszen ezek feltételei jellemzően lényegesen kedvezőbbek a forintban kínált kölcsönöknél. Az utóbbi időszakban pedig a korábbinál is jobban örülhetnek azok, akik svájci frankban vagy euróban kalkulált hitelt választottak, mivel a forint erősödésének köszönhetően sokaknak számottevően csökkent a törlesztőrészletük. Előfordulhat, hogy akár több ezer forinttal is kevesebb lesz a havi teher, mint más hónapokban. Különösen azok észlelik kedvezően a változást, akik 280 Ft feletti euróárfolyam idején vették föl a kölcsönt. Magától értetődik az is, hogy minél nagyobb összegű a részlet, annál nagyobb lehet a megtakarítás. A devizahitelek adósai akkor járnak jól, ha a hitelfelvételt követően erősödik a hazai valuta. Minél kevesebb forintot kell adni egy euróért vagy svájci frankért, annál érzékelhetőbb a változás.
Éppen fordított a helyzet azok esetében, akik mostanában vesznek fel hitelt. Mivel a hitelből finanszírozott lakás- vagy házvételár-rész esetében a hiányzó forintösszeget a bank saját aktuális árfolyama alapján kalkulálja át devizába, korántsem mindegy, hogy milyen időszakban adósodik el az ingatlanvásárló. Akinek például 7 millió Ft-ra van szüksége, annak mai árfolyammal számolva euróalapú hitel esetén 27 343 euró lesz az adóssága, míg 275 Ft-os árfolyam esetén ennél lényegesen kevesebbet, pontosan 25 454 eurót rögzítettek volna tartozásként (hasonló különbségek mutathatók ki akkor is, ha svájci frank alapú konstrukció mellett teszi le a voksát az ügyfél).
Nem véletlen, hogy túlnyomórészt a svájci frankban kalkulált hiteleket választják a költözés előtt állók, hiszen azok még az euróhiteleknél is kedvezőbbek. A svájci frank alapkamata ugyanis az elmúlt év többszöri emelése ellenére is alacsonyabb az euróénál, ezért a bankok ugyanolyan haszon mellett is kedvezőbb áron tudják kínálni a frankhiteleket. Ennél is jobb árú lenne egyébként a jenben számított hitel, hiszen a fejlett országok közül Japánban a legalacsonyabb az alapkamat. Hosszú évek következetes zéróalapkamat-politikáját követően tavaly változtatott a japán jegybank, és 0,25%-ra emelte ezt az értéket, és várhatóan idén márciusban ismét hasonló mértékű emelésre lehet majd számítani – részletezte kérdésünkre Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, hozzátéve, hogy még így is ebben a valutában lehetne a legolcsóbban piacra dobni a kölcsönöket. Hogy erre mégsem kerül sor, annak oka az, hogy a japán pénznem volatilitása kiugróan nagy, azaz az árfolyama rendkívül könnyen meginoghat, és akár nagyobb változások is bekövetkezhetnek, amelynek hatására nemcsak kisebb mozgásokat, hanem kiszámíthatatlan változásokat eredményez a havonta fizetendő összeg nagyságában. Hamarosan megjelenik azonban az első jenalapú konstrukció – de ezt hosszú távú kölcsönöknél, például lakáshiteleknél aligha érdemes választani.
Némely bank előszeretettel ajánlja a svájci frankban kínált hitel helyett az euróalapút, mondván: ez esetében a későbbiekben teljes egészében kiküszöbölhető az átváltás, hiszen az eurózónához történő csatlakozást követően Magyarországon is a közös valuta lesz a fizetőeszköz. Csupán azonban ezért szakemberek szerint nem érdemes euróban nyilvántartott kölcsönt felvenni, hiszen a svájci frank és az euró keresztárfolyama meglehetősen stabil, így tehát az alpesi ország devizájában nyilvántartott kölcsönök esetén csak minimális változás várható a fizetendő összegben azután is, hogy hazánkban eurót használunk majd.
Folyamatosan bővül a banki konstrukciók palettája, és ennek következtében ma már nem válnak olyan élesen el egymástól a forintalapú és a devizában kalkulált hitelek – legalábbis előnyeiket illetően. Mostanában mind több olyan hitelt kínálnak a bankok, amellyel a forinthitelek stabilitását ötvözik a devizahitelek olcsóságával. Ennek köszönhetően megszűnt az a korábbi dilemma, hogy kiszámítható havi teher vagy alacsony törlesztőrészlet mellett tegyék le voksukat a hitelfelvevők. Ma már a kettőt egyesítik azok a konstrukciók, amelyeknek lényege, hogy az árfolyamváltozástól függetlenül változatlan havi költséget szednek be az ügyféltől, és aztán a futamidő meghosszabbításával számlázzák ki neki a különbözetet – magyarázta Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója. Hosszú távú kölcsön esetében ugyanis a legtöbbeknek már kevésbé számít az, hogy fél évvel hosszabb vagy rövidebb ideig kell-e fizetnie a részleteket. Nyilvánvalóan ez esetben is alacsonyabb a devizában kínált hitel teljes hitelmutatója az azonos feltételekkel kínált forinthitelénél.