Logisztikai remények

Magyarországnak kedvező földrajzi fekvése, az áthaladó európai közlekedési folyosók miatt jó esélye van arra, hogy a térség logisztikai központja, a Távol-Keletről érkező áruk számára az EU keleti kapuja legyen, ne pedig tranzitország, ahol csak áthaladnak az áruk – mondta Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára egy május közepén tartott budapesti szakmai fórumon.

Magyarországnak kedvező földrajzi fekvése, az áthaladó európai közlekedési folyosók miatt jó esélye van arra, hogy a térség logisztikai központja, a Távol-Keletről érkező áruk számára az EU keleti kapuja legyen, ne pedig tranzitország, ahol csak áthaladnak az áruk – mondta Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára egy május közepén tartott budapesti szakmai fórumon.
A European Freight and Logistics Leaders Forum éves konferenciáján az államtitkár elmondta: Magyarországon az állami támogatással kiépült 13 kiemelt logisztikai központ mindegyike elérhető vasúton, s csaknem valamennyi autópályán is, ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a logisztika is főváros-centrikus, mivel 3 logisztikai központ is itt található.
A 2007-2013 közötti időszakra érvényes II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében sikeres pályázatok nyomán az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból jelentős összegeket, a beruházás értékének akár 80 százalékát lehetne logisztikai fejlesztésekre igénybe venni. Ahhoz, hogy Magyarország európai színvonalra emelje közlekedés-logisztikai rendszerét, 2007 és 2013 között mintegy 2 800 milliárd forint fejlesztésre lenne szükség.
Az összes közlekedési-logisztikai beruházáson belül a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében vasútfejlesztésre mintegy 800 milliárd forintot, a vízi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztésére pedig mintegy 80 milliárdot terveznek költeni.
Kiemelt logisztikai központ működik Sopronban, Győrben, Székesfehérváron, Csepelen, Nagytétényben, Soroksáron, Baján, Szolnokon, Miskolcon, Debrecenben és Záhonyban, míg Nagykanizsán és Szegeden már kijelölték a területet, ahol a jövőben megindulhat a fejlesztés. A magyarországi logisztikai piac mérete mintegy 1 000 milliárd forint, és 400-500 cég működik teljesen vagy részben ebben az ágazatban.
A 2005-ös évet tekintve Magyarország Európán belül a hetedik legjobb terep az elosztó központokat üzemeltető vagy tervező vállalatok szemében. Ezzel egy helyet javítottunk a 2003-as és hármat a 2001-es ranglistához képest. Az autópálya-építés felgyorsulása jelentősen segít abban, hogy a következő 5-10 évben a Délkelet-Európa felé elmozduló logisztikai piacból mind nagyobb szeletet hasítsunk ki ? derül ki a Cushman&Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlan-tanácsadó felméréséből. Az összefoglalóban az ilyen központok beruházási költségeit, megközelíthetőségüket és az ingatlanos tényezőket mérlegelték, ezek alapján a Benelux államok és Franciaország mögött Csehország lett a legjobb közép-európai ország. A tőkemozgást követve feljött Lengyelország, és hátrébb került Németország.
Egyértelműen a termelési kapacitások keletebbre helyeződésének tudható be, hogy a három közép-európai ország immár a legjobb tízen belül is feljebb kúszott. Az is fontos körülmény, hogy mindhárom országban javulnak ? noha nem a kívánt mértékben ? az infrastrukturális feltételek, és folyamatosan nő a kiskereskedelem súlya. Magyarország még feljebb kerül a listán, mert kihasználja, hogy a közelébe három uniós tagjelölt ország is van. ?Amint befejeződik az M5-ös és az M3-as autópálya építése, sok vállalat jelenik meg a keleti és délkeleti határ mentén, nyilvánvalóan Szeged és Debrecen térségében. Ezek a termelő vállalatok viszik a saját beszállítóikat, és elosztó partnereiket is magukhoz vonzzák? ? fűzte hozzá.
Ha az egyes tényezőket önállóan vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy Lengyelországban a legalacsonyabbak az ingatlannal összefüggő költségek, Oroszországban kell fizetni a legkevesebb munkabért, Belgiumot lehet a legjobban megközelíteni, a brit a legnagyobb árufuvarozási piac, illetve az osztrákoknál a legjobb a telek- és az ingatlankínálat aránya. A költségeken belül manapság mindenütt sokkal inkább előtérbe kerültek az áruk mozgatásával összefüggő informatikai költségek. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása ma már nem elég egy új központ odavonzásához. Legalább ilyen fontos a jó közlekedési infrastruktúra.
A szakértők egyértelmű trendként beszéltek arról, hogy az elosztó központok bérlői, de még inkább a nagy kereskedelmi láncokat üzemeltetők még a tavalyi vagy tavalyelőttinél is alaposabban megvizsgálják, miként takaríthatnának meg valamennyit a költségeiken, hiszen a versenyképesség egyik legjobb mérőeszköze a költséghatékonyság saját ellátási láncukon belül. Szintén kitapintható, hogy a koordináció központosításáról, nem pedig fizikai értelemben vett központosításról van szó, tehát egyre több alközpontot építenek, amelyeket egyetlen európai központból irányítanak.